| Küzdőtér |
|
|
|
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Ha megérkezel (Pontok: 1)
veva (hajoka@tenger.hu) Ideje: Március 07, szerda, 21:16:44
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Én nem vagyok teljesen biztos benne, hogy érthető voltam számodra, ezek szerint. Arról az állapotról próbáltam itt írni, amikor (itt tényleg kell az a ;) ) az ember egy olyan helyzetbe érkezik meg, ahová vágyakozott. Amikor egy álom valóra válik, olyankor még a magunk köré épített falak is leomlanak, de ha teljesen nem is, de mindenképpen megroggyannak.
Nekem ebben a kis írásban nincs jelentősége, hogy "mikor" vagy "amikor". S azok a falak, mivel lelki téglákból épültek, le tudnak úgy omolni!
Az -ameddig- lehet, hogy jobb lett volna, viszont teljesen jó ide az amíg is. Pl. ameddig a szem ellát, de az is elfogadott, hogy amíg a szem ellát. Az amíg nem csupán azt jelenti, hogy amennyi ideig, hanem azt is (szerintem) , hogy amekkora távolságra (pl. addig megy, míg bírja a lába).
Miért is ne láthatna a lélek? Te még nem hallottad ezt a mondatot: a lelki szemeivel látta?
Ugyanaz a táj, történés, esemény, különbözőképpen hat az emberekre. Amit én láttam e sorokat írva, az nagyon is békés volt - ezt láttam a lelki szemeimmel! ;)
Különben köszönöm azt az egy pontot, amit a versre, mint írásra adtál (a tízes skálán), bár talán elkerülte a figyelmedet, hogy nem az aknamezőbe küldtem be!
Ennek ellenére, nagyon tisztellek azért, ahogyan az írásokat a billentyűzetedre tűzöd! :D
|
| Szülő |
|
|
|
|
|
