| Küzdőtér |
|
|
|
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Céltalan utakon (Pontok: 1)
Lacoba Ideje: Február 21, szerda, 06:44:11
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Jó élethelyzet és szomorú. Viszont az utolsó két bekezdés teljességgel téves és a mondandódat sem bogozza, hanem tovább rejtegeti. Tehát el kellene hagyni, mert így azt a látszatot kelted: hogy im az egyetlen út. Pedig az élet és a földi lét éppen az ellenkezőjéről szól. Az ugrás a gyengeség, a korlát megszorítása erősséget jelentene. A nyugalmat nem lelte meg, ez téves konklúziód, hanem éppen elvesztette, mert az utána maradt világ sosem fog belenyugodni értelmetlen tettébe. Az életnek nem a feladás az értelme, hanem a küzdelem, a kilátástalanság legyőzése. Amikor leírsz egy szépen felépített történetet - egy más valakinek a történetét - TE nem lehetsz teljesen szubjektív. Sem a főszereplő bőrében, sem az író bőrében. Neked globális mondanivalód, üzeneted van a világ felé, azzal, hogy leírtad. Felénk olvasók felé is. |
|
|
|
|
|
Re: Céltalan utakon (Pontok: 1)
stevew Ideje: Február 21, szerda, 13:18:39
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Íme néhány észrevétel (bocsánat, hosszú leszek!):
"A várost körül ölelő táj is még az igazak álmát aludta."
- Körül ölelő helyesen: körülölelő.
- Az igazak álmát csak ember alhatja. E szólás jelentése ugyanis az, hogy olyan nyugodtan alszik, mint akinek nincs semmi bűne és rossz tulajdonsága, tehát igaz ember.
"Valahol a város mélyén egy ici-pici parkban egy srác a bíborszínű eget figyelte a fűben fekve."
- Az "ici-pici" gyermekmesék hangulatát idézi, tehát nem ide való. Elég lenne az "egy kis parkban" is. Mondatodból három vessző hiányzik. Íme: "Valahol a város mélyén, egy ici-pici parkban, egy srác a bíborszínű eget figyelte, a fűben fekve."
- A "srác" kifejezés akkor lenne helyénvaló, ha valakivel (egy másik szereplővel) elbeszéltetnéd a történetet. Te viszont maga az elbeszélő vagy, akinek oly módon is személytelennek kell maradnia, hogy nem használ szlenget. Az ilyen kifejezések egy egyén egyéniségét, tulajdonságait hivatottak jellemezni, s a történeted nem az Elbeszélőről szól...
"Ha valaki jobban megnézte az arcát, láthatta, hogy milliónyi könnycsepp gördül rajta le. A szíve pedig több sebből vérzett. Bárkinek megesett volna rajta a szíve ha arra jár. De a park kihalt volt, így aztán egyedül lehetett bánatával."
- Hősöd egyedül volt, így senki sem nézhette meg jobban az arcát, s nem láthatta a legördülő könnycseppeket... Felesleges tehát a "Ha valaki jobban megnézte..." kezdetű mondat, ha később kiderül, hogy senki se nincs ott. Talán a "volna" szó hiányzik (megnézte volna), vagy egyszerűen leírhatnád, hogy arcán könnyek folytak végig...
"De válasza nem volt rá, így hát elindult, de maga sem tudta hová."
- Kétszer jelented ki azt, hogy nem tudja, hová menjen.
"Ahogy egyre beljebb jutott a városba, egyre több helyen találkozott álmos, siető vagy épp csak sétáló emberekkel. Nézte az arcukat. Mind fáradt volt és törődött, de akadt akinek ennek ellenére mosoly ült az arcán."
A hozzászólás folytatása... |
|
|
|
|
|
|
