| Küzdőtér |
|
|
|
Re: Éjjeli árny (Pontok: 1)
mango Ideje: Március 02, péntek, 08:57:11 | No akkor gyerünk :))
Ha jól láttam, haladó szintre küldted, - ami nagy magabiztosságra utal.
Már most előre mondom, hogy a második verzió nagyságrendekkel jobb...Szerintem.
Már a hsz.-ben is írtam, hogy némi képzavar bánt engem...
Az első vsz. még érthető, bár a "versek" szó után kettőspont kívánkozna, - hiszen az a 4. sor mind a versekre vonatkozó jelzők felsorolása...De ez még nem akkora gond.
Ám a 2.vsz. nekem képzavar, - erősen.
Vajon a kép tép téged, úgy, ahogy előtte a kívánó ajak...? Miért...? Káosz...Ráadásul "borzongva".
Nem derül ki, semmi sem utal rá, hogy mi az a kétely, mely felébredt benned, és ráadásul még mételyez is...?! Hiszen eddig a tétova bájjal azt gondolhatnánk: az emlék és a kép kedves a szívednek....Akkor miért a métely....?
A 3. vsz. az igazi rejtély nekem.
A fénynek "borona"-jelzőt adni - bizarr, és csaknem értelmezhetetlen. A "szikkadó szántás"-sal csak tovább romlik az amúgy is zavaros kép. (Csak zárójelbe jegyzem meg, hogy ha ragaszkodunk ezekhez a képekhez, akkor a "láthatáron" szó - a ritmus kedvéért - legalább "látóhatáron" legyen.)
Innen már érthetőnek tűnik a feltárt kép előttünk: siratod az álmodat, mely beleporlad az éjszakába.
Mindezzel együtt hatalmas lépés szerintem az a versed, mert előre, - és mert jó irányt mutat.
A második variációs versed sokkal tisztább képekkel rajzol, bár ott is vannak még kusza gondolatok, amik magyarázatra tarthatnának igényt.
A második verseddel próbálkoztam, és átírtam...(Alant láthatod.) A 2.vsz.-ba beletörött a bicskám ott is...Azzal a képpel nem lehet mit kezdeni, el kellene felejteni, és valami egészen más gondolattal helyettesíteni, - hiszen nem tartozik szervesen a mondanivalóhoz, - érzésem szerint inkább csak a rím hívta elő.
Laci, én azért gratulálok ehhez a vershez, - gondolj csak az első itt töltött napok botladozó bökverseire.
Micsoda különbség...
Közhelyet mondok: csak így tovább! Menni fog ez!
És vettem a bátorságot, kicsit belepiszkálni a versedbe...Nem mondom, hogy ez a frankó, csak eljátszottam egy picit a verssel. Persze úgy, hogy ez még azért t-170-vers legyen, és ne mango-vers...Erre nagyon ügyeltem!
Éjjeli árny
Arcomon szánt még az éjjeli árny,
bőrömbe nyugtalan barázdát váj.
Gondolataim eldobott versek:
görgő rögökkel vegyült keservek.
Hullámzó színekkel ringat a kép,
szép volt az este, szép most az éj...
Még itt vagy velem... Te tétova báj,
- de ébredő énemre a rút jelen vár.
Eltűnő útként múlik az álom,
kanyargó ösvény a látóhatáron,
révedő szemem könny't vet utána...
Suttogva siklik át az éjszakába.
|
] |
|
|
|
|
|
