Küzdőtér |
|
|
|
|
Vers: Lelkes Miklós: AZ ÖRDÖG KORBÁCSA |
|
AZ ÖRDÖG KORBÁCSA
Nincs furcsább tárgy, mint ez a hosszú-hosszú,
sokszínű csík, amely, mikor lecsap,
fel-felvillan aranyfogsor-ígéret,
selyemgyönyörrel befont pillanat
kéje kacsint kéken, bűvös-pazarlón
test árasztja csábító melegét,
de más helyen, az árnyaktól sötétlő
korbácstest-részen hold jajong zenét ,
fehéren izzót, s meggörnyed a lélek,
s ha meggörnyed - halálig úgy marad,
s lecsap a korbács, feljajong a lélek
futó, kínszikrás csillagok alatt,
lecsap a korbács, felsikolt a lélek,
roncsolt erekből szivárog a vér,
majd ömlik, ömlik, mindig, mindig, mindig,
fehér holdtesten már a vér zenél,
testvérek vére, meglendül a korbács,
sújt és nevet: az ember birka csak,
mohón legeljen mérgezett füvekből,
s csapja be látszat-selymes pillanat!
Nevet a korbács: ostoba az ember,
oly ostoba, hogy - minek a Pokol?
Pokol a Föld is. Sújt hatalom-korbács,
hazugság-korbács. Itt. Ott. Valahol
mindig lesújt. Ó, tanul-e a birka?!
Sátánkézben korbácsgúny felnevet:
- Tüzes aklunkban mennyi, mennyi birka!
Rossz pásztorok a gőgös istenek…
|
Ideje: Augusztus 05, péntek, 20:49:20 - lelmik
|
|
| |
|
"Lelkes Miklós: AZ ÖRDÖG KORBÁCSA" | Belépés/Regisztráció | 5 hozzászólás | Search Discussion |
| Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Lelkes Miklós: AZ ÖRDÖG KORBÁCSA (Pontok: 1) Maurice (maurice@maurice.net.hu) Ideje: Augusztus 06, szombat, 12:25:28 (Adatok | Üzenet küldése) | Az első két sor kissé gyengébben sikerült, de a vers egésze mégis pompás szimbólum-vers. Itt is Ady settenkedik a háttérben, allegorikus jellege erőteljesen érvényesül. Kár, hogy azok a politikai motivációk, melyek ezt a három verset vezérlik, nem arra irányulnak, amerre a politikai korrektség megköveteli.... |
|
|
|
|
|
|