 |
Vers: alberlaci: Cica szerelem |
|
alberlaci
Kandúrka a Dormi, megy a kertek alatt,
hátha van számára valami jó falat.
Történik egy csoda, mely a kandúrt várja,
jön feléje szembe egy szép cica lányka.
Csillog a két szeme, masni a nyakába,
messziről meglátszik a kecses járása.
Szerelmes a Dormi, mozog már a farka,
a sok puha szőrszál borzolódik rajta.
Összetalálkoznak, szerelmesek lesznek,
boldogságban telnek, az órák, és percek.
Nagy szerelem, és a hancurozás ára,
várandós lett bizony a cica leányka.
Szegény kandúr- Dormi, dolgozik eleget,
éjt nappallá téve hordja az egeret.
Boldog ő most nagyon, vigyáz a párjára,
domborodó hasú, cica - kismamára.
Az újdonsült papa husival szájába,
boldogan ballag most, a szülő szobába.
Csoda tárul elé, nem is lát egyebet,
hat kis pici család kortyolja a tejet.
Ám szemének sem hisz amikor meglátja:
–Hogy lehet két vörös ebbe a családba?
–Ó én buta balga, kicsi cica baba,
hogy is lehettem én ennyire ostoba?
Tűnődik magában mit is kéne tenni,
azt a vörös kandúrt, agyon kéne ütni.
Töri a kis fejét, mozog már a bajsza,
megbocsátás jele, látszik mostan rajta.
Visszaballag ismét, benéz a családra,
cicákat nevelő kedves kis társára.
Boldogan útra kel husikát szerezni,
a kicsi párjának sokat kell most enni.
(Alberczki László)
|
|
| |
|
