| Küzdőtér |
|
|
|
LEKA
Felettem feketés fellegek kúsznak,
halovány arcomra rózsát fest a szél,
és tövisfájdalmak maradnak túsznak,
míg fogva tartanak,őszöm elalél.
Szállongó hárslevél, mind keringőzik,
felkavarja bennem a megtört múltat,
- távoli tekintet még elidőzik,
selyemlő emlékek fészkébe bújtat.
Ködhomály kérgébe fénysugár karcol,
lassan feltárul az elveszett világ,
és örvénylő jelen lázával sarcol,
s felpezsdül lelkemben bizarr kapzsiság.
Most mindent magamnak akarok megint!
Kavicsok csendjéből érkezik a hang,
csintalan sugallat csalfán meglegyint,
s szívem kalimpál, mint félrevert harang.
Harsány színeivel az ősz átkarol,
lépésenként lapoz levelek között,
ahogy suttog a szél és hozzám hajol,
érzem, hogy szemembe reménykönny szökött.
(Ligeti Éva)
|
|
| |
|
| "LEKA: Őszöm " | Belépés/Regisztráció | 4 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: LEKA: Őszöm (Pontok: 1)
- Anna1955 (anna.lorinczi.l@gmail.com) Ideje: November 28, szerda, 18:49:16
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Nagyon tetszik ez a versed is Évi. Ahogy láttatod az őszt, a hangulatot. Szeretettel ölellek: Anna :))) |
|
|
|
|
|
Re: LEKA: Őszöm (Pontok: 1)
- LEKA Ideje: November 28, szerda, 19:51:09
(Adatok | Üzenet küldése) | Drága Annám!
Örülök, hogy a kirakatba került ez a versem:)
Másfél évvel a férjem halála után írtam - amikor már kezdtem visszatérni a gyászomból...
A versem kezdő szava:"fölöttem" lett volna, de ezt akkor nem érzékeltem.
Köszönöm, hogy megosztottad:)
Szeretettel: Éva |
|
|
|
|
|
Re: LEKA: Őszöm (Pontok: 1)
- Vox_humana (vox_marta@yahoo.com) Ideje: December 15, szombat, 17:23:09
(Adatok | Üzenet küldése) | Drága Éva! Megláttam a kirakatban az Őszöd és be kellett jönnöm. Kedvesek, gyöngédek a hasonlataid.
A remény is csal néha könnyeket az ember szemébe.
Ölellek Vox/Márta |
|
|
|
|
|
|
