| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Vers: tamiska: Ének a tavaszi esőben |
|
tamiska
Veled akartam végre lenni,
Koccintgattak bennem a csínyek,
Játékos kedvű ecsetjükkel
Elkísértek a tavasz-színek.
Eső hullt! Nem itt, messze tőlem!
Bennem a nap dúdolni kezdett,
Bárányfelhőt festett az égre,
Ha nem dörgött, amikor csend lett.
És jöttél a szivárvány alól,
Eláztál, és csapzott volt hajad.
- Így jártam! - mutattad kacéran,
Hajladozva, ígérve magad.
Áldottam minden esőcseppet-
Akt szobor - Galathea gyöngyöm,
Dalolt bennem mindegyik múzsa,
Kinek is kell ezt megköszönnöm?
Megmozdultál, összetört a kép,
Száraz ingem vizes lett vele,
Úgy öleltél "Édes tavaszom",
Még jó, hogy nem látta senki se.
Tűzött a nap, övedet oldtam,
Átengedted mosoly-magadat,
S mint a parazsak, szárítgattuk
Az elázott ruházatodat.
És vége már! - Surrogott léptünk,
Szél lendült, a hírünket vitte,
S mi elrejtettük a szivárványt
Egymásra néző szemeinkbe.
(Tárnok Mihály)
|
|
| |
|
| "tamiska: Ének a tavaszi esőben" | Belépés/Regisztráció | 1 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: tamiska: Ének a tavaszi esőben (Pontok: 1)
- prayer Ideje: Május 12, kedd, 20:20:22
(Adatok | Üzenet küldése) | | Valami bámulatos mozi ez itt, kérem! Annyira gyönyörű ez az életérzés, hogy remélem, sosem halok meg tőle. |
|
|
|
|
|
|
