| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Vers: aranytk: Maradok oszthatatlan |
|
aranytk
...
Tévhitbe bújtattam magam,
s Te jóváhagytad
balgaságom bűneit.
Egyetlen szánalmas
intelem-áramlat sem
özönlött át véremen,
mely leszűrte volna
vérereimbe rakodott
láp-mocsarak szennyeit.
Átkos ártatlanságom
siratom, s hazudom,
hogy minden szépségben
csak igaz rejlik;
de érzem: itt már régóta
más igazság sejlik.
Vermedben vergődöm
- még mindig nem odaát -
e mocsokká szennyezett
szent Földön tengődöm.
Irigység, hatalom
bódító mámorában,
csalók, hazugok,
gyilkosok fertő-otthonában.
Köztük nem lelem hazám.
Az igazak oly kevesen már.
Elsodor lassan mindenkit az ár
- mondd, meddig visz
e rút közöny?
Falakba ütközöm.
Rebbenő reményem
színtelenné temettem
- még gyermekként
a dús rét
szarkaláb-csokrába öleltem.
Megvető sóhaj
simítja indulataimon
a döbbenet ráncait.
Adni, szeretni jöttem én,
s koncként húzzák szét
alázatom csonkjait!
Így járom, szolgaként bicegve,
- olykor lábaid elé esve -
alvadt vérrel jelölt utam
szűkülő csapásait.
Tántoríthatatlanul.
Ne segíts!
Bár buknék el
halálban hörögve,
hazug árulóknak
az életért nyájasan
könyörögve…
De nem!
Nem ez hitelem.
Adni, szeretni jöttem!
- s megbocsátani.
Átokkal vagyok én kövezve
- a halállal övezve.
Arcomon fáj már a mosoly
- önmagammal vértezve
vezeklem a világ bűneit.
Szétszaggat
az elém tartott tükör;
fojtogat, majd lassan megöl.
De dögként is kúszom,
elevenen!
S bár még halmozok
hibára újabb hibát,
sodródva a sötét poklon
át - látom mennyed
hívogató kapuját -
Maradok oszthatatlan,
s toborzom szavak,
tettek igazát.
Verhet Sorsom átkokkal,
zúzhatja konok életem.
Sem vakító fényesség
álnok csapdája,
sem bomlasztó hazugság
tömlöcének rácsa
nem bír el velem!
Sem eléd,
sem mögéd állva,
el nem veszítem
stigmaként hordozott
hitem!
|
|
| |
|
| "aranytk: Maradok oszthatatlan" | Belépés/Regisztráció | 13 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: aranytk: Maradok oszthatatlan (Pontok: 1)
- persecuted Ideje: Augusztus 27, hétfő, 15:54:14
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Szerintem a legszebb vers, amit valaha tőled olvastam, kedves Kati...Sokkal többet elmondani róla nem tudok, bár nem először olvasom, de ugyanúgy sokkol, saját futásom kínjai fájnak a sorok között, saját hidaim szálkái szúrnak meztelen talpam alatt, a saját keresztem vérzik itt... |
|
|
|
|
|
Re: aranytk: Maradok oszthatatlan (Pontok: 1)
- Netelka (sarhelyi@invitel.hu) Ideje: Augusztus 27, hétfő, 22:50:11
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Katikám, ha se előtte, se azóta nem írtál volna egy sort se, már akkor is fantasztikusat alkottál. Gyönyörű ez a versed, nem elég egyszer elolvasni, újra és újra visszatérek ide. |
|
|
|
|
|
Re: aranytk: Maradok oszthatatlan (Pontok: 1)
- 102 Ideje: Augusztus 28, kedd, 10:40:26
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | PRÍMszám vagy! osztani legfeljebb AZ EGY-gyel és saját MAGAD-dal... száz meg kettő |
|
|
|
|
|
Re: aranytk: Maradok oszthatatlan (Pontok: 1)
- blue Ideje: Augusztus 28, kedd, 22:44:44
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Kati, annyira, de annyira jó ez a versed.
ölellek: gaby |
|
|
|
|
|
Re: aranytk: Maradok oszthatatlan (Pontok: 1)
- Anna1955 Ideje: Augusztus 31, péntek, 21:29:45
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Fantasztikus költemény... Csak olvasom és olvasom...:)))) Gratulálok..szeretettel Anna :))) |
|
|
|
|
|
Re: aranytk: Maradok oszthatatlan (Pontok: 1)
- Eroica Ideje: Szeptember 01, szombat, 14:27:53
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Nagy vers, gyönyörű líra a hitről! Gratulálok! |
|
|
|
|
|
Re: aranytk: Maradok oszthatatlan (Pontok: 1)
- aranytk Ideje: Szeptember 01, szombat, 18:47:49
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | El sem tudom mondani, mekkora meglepetés számomra, hogy itt olvashatom vissza ezt a versemet... Rettenetesen szégyellem, hogy csak most válaszolok Nektek, de bevallom, úgy hívták fel a figyelmemet, hogy kiemelésre került... Ez a vers számomra olyan erővel bír, amitől minden visszaolvasáskor beleborzongok. Amikor majdnem széthullunk, akkor tör ránk az a bizonyos életösztön, az a titokzatos erő, ami képessé tesz mindent lerázni, és mindenen átvezetni... Akkor, amikor a legnehezebb a kereszt... s mindössze három betű... HIT. Mindannyiótoknak hálásan köszönöm az elismerő szavakat. Jól esett, nagyon. Ölellek Benneteket: Kati |
|
|
|
|
|
Re: aranytk: Maradok oszthatatlan (Pontok: 1)
- fényesi Ideje: Szeptember 01, szombat, 18:55:18
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Kedves Kati!
Minden versed közül, amit ezidáig olvastam, ezt tartom a legjobbnak.
Aki Hittel él, bizonyságokkal éli meg az Utat.
Most, és itt kérem engedélyed, hogy az első adandó alkalommal felolvashassam!
Szeretettel ölellek!
János |
|
|
|
|
|
Re: aranytk: Maradok oszthatatlan (Pontok: 1)
- kisssp Ideje: Szeptember 05, szerda, 16:56:54
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Nagyon szép, komoly gondolatokkal teli önvallomás.
Üdv.: Péter |
|
|
|
|
|
|
