| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Vers: Zafír: Öncsalás |
|
Zafír
Önnön kényem hányódó rabjaként
Álmodom végtelent, s élem a kínt.
Remény fonálra fűzöm mind, mi bánt,
S önkéntes száműzésnek vélem a magányt.
Elérhetőnek tűnő távolok
Felé vidám bolondként loholok,
S ha szakadéktól roncsolódom el,
Tévhitem az, mely ismét felemel.
Bizalmam mellén sátánt ölelek,
S nem akarom hinni, ha tévedek,
Békát, rovart léptemtől óvom én,
De tipródom szeretteim szívén,
Jó szándékomtól száz seb született,
S ellenségem lett, aki szeretett.
S mikor az öncsalásaimon átdereng,
Hogy útvesztőben vak gyanánt kereng
Hajóm, a tágas tengerekre szánt,
Fejvesztve kutatok egy elveszett „talán”-t.
Ledőlt bálványok közt bukdácsolok,
Reám zuhan és eltipor az Ok,
Mely bármit is tettem, mindig elért,
Jajgathatom szüntelen, hogy „MIÉRT?”
Vádolhatok élőt, holtat, eget,
A bűnös én vagyok, végül rádöbbenek,
S ettől elszántan gyilkolom magam,
Elmémben új és új gyötrő ötlet fogan,
S amíg tömlöc világtalanjaként
Taszítok ételt, gyógyírt és a fényt,
Lehetőségek végtelen sora
Enyészik el, s nem láthatom soha.
De majd, ha száz halál kínja átégetett,
Felébred lelkem, az önmagára lelt,
Látó szemébe port nem hint soha,
S könnyű szárnyakkal suhanhat tova.
|
|
| |
|
| "Zafír: Öncsalás" | Belépés/Regisztráció | 11 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Zafír: Öncsalás (Pontok: 1)
- Captnemo Ideje: Szeptember 27, csütörtök, 08:23:41
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Ez a vers nem véletlenül került a Hoppá-ba, nem véletlenül hangzott el Anna1955 tolmácsolásában Pécsett, és nem véletlenül került rövid időn belül a Kirakatba. Akár azt is mondhatom, minden sora fog, húz, éget. Én már az első két sor után tudtam, ezt a verset többször is el kell olvasni. Reménytelent s reményt így egybefűzni önmagából egy írónak... Nálam nagyon nyerő ez az alkotás! |
|
|
|
|
|
Re: Zafír: Öncsalás (Pontok: 1)
- Anna1955 Ideje: Szeptember 27, csütörtök, 18:40:13
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Kedves Zafir, örülök, hogy megírtad, örülök, hogy elmondtam, és örülök, hogy olvashatom...:)))))) |
|
|
|
|
|
Re: Zafír: Öncsalás (Pontok: 1)
- Netelka (sarhelyi@invitel.hu) Ideje: Szeptember 28, péntek, 09:26:23
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Kedves Zafír, versed méltán került a Kirakatba. Okos, szép gondolataidat örömmel olvastam. |
|
|
|
|
|
Re: Zafír: Öncsalás (Pontok: 1)
- piroman Ideje: Október 03, szerda, 08:21:47
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Marcangoló soraid és a végén a feloldás..., hát mit is mondhatnék? Nagyon eltalált. Grat: piro. |
|
|
|
|
|
Re: Zafír: Öncsalás (Pontok: 1)
- maridecember Ideje: Október 04, csütörtök, 11:42:00
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Kedves Zafír! Így, napközben olvasni a versedet nekem túl sok volt, mert csak a gyomrom állt görcsbe tőle, de nincs időm gondolkodni, és felállni. Mert hirtelen le is "taglózott" ! Ha azt mondom, hogy nagyon jó vers, nem mondok semmit. Gratulálok! |
|
|
|
|
|
|
