| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Próza: maridecember: Utolért a szerelem |
|
Szeptember délután néztem, ahogy a szemközti fáról lehullt egy levél. Lassan röppent, a szélben kicsit cikázott ide-oda, majd földet ért. Talán így röppent felém is a szerelem. Észre sem vettem. Előbb a testemre pottyant, ott elidőzött egy kicsit. Azután egyszer csak beférkőzött a lelkembe.
Én most nem hívtam, de Ő most jött. És hozta magával az összes kellékét. A gyomorgörcsöt, a zsibbadást, a sírást, a bamba bámulást és a váltakozó perceket. Észrevétlenül lopta el a józan eszem, a nyugalmam. Azt gondoltam, talán menekülnöm kellene, de a lelkemben van, jönne velem.
És milyen? Háát..., van két keze, lába, feje, eszes, jóképű, mondanám, de hirtelen rádöbbenek, semmilyen - olyan, mint mindenki más. Mégis! Neki szívesen megcsókolnám a szemét, az egyiket, majd a másikat, és az orra hegyét.
Milyen? Semmilyen, olyan, mint mindenki más. De ha nem hallom, hiányzik és szinte fáj. És ha itt van, csak veszekszem, azután békülnék, de félek, hogy már késő. És ha itt hagy? Egy kicsit belehalok. Elmúlik, tudod? Persze. Ahogy minden nap is, egyik a másik után. De most beszőtt mint egy pókháló.
És ha még egyszer megkérded, milyen? Semmilyen, olyan, mint mindenki más. Csak a lelke ér az én lelkemhez. Melegít egy kicsit.
Ne kérdezd még egyszer! Csak azt tudom mondani, semmilyen, olyan, mint mindenki más. De tőle sírok, és zsibbad a bőröm, és görcsben áll a gyomrom. Tőle lettem olyan, mint egy lassú mozgású báb, mert minden erőm a lelkembe szállt.
|
Ideje: November 19, hétfő, 11:49:22 - Netelka
|
|
| |
|
Vissza a kirakathoz
 |
|
|
|
|
| "maridecember: Utolért a szerelem" | Belépés/Regisztráció | 5 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: maridecember: Utolért a szerelem (Pontok: 1)
- Netelka (sarhelyi@invitel.hu) Ideje: November 20, kedd, 08:00:39
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | "És ha még egyszer megkérded, milyen? Semmilyen, olyan, mint mindenki más." Hát, igen, ettől szerelem - mert fogalmunk sincs, mit a frászt szeretünk benne, és ez addig jó, míg nem tudjuk megfogalmazni :) Tetszett az írásod, Mari - nem előszörre is :) |
|
|
|
|
|
Re: maridecember: Utolért a szerelem (Pontok: 1)
- kiralylany Ideje: November 20, kedd, 12:20:57
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Teljesen más, mint amiket eddig Tőled olvastam. Most mondjam, hogy úgy kell neked? Azért örülök ám egy kicsit. A szerelem jó társ az alkotásban. Lehet, hogy megváltozik a hangod, de súg, ha jól figyelsz! Jó az írásod! Üdv. L |
|
|
|
|
|
Re: maridecember: Utolért a szerelem (Pontok: 1)
- lena1 Ideje: November 20, kedd, 13:30:40
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Szép a szerelem, kedves Mari, olyan, mint amilyennek leírtad. Csodálatos.Puszi.Lena |
|
|
|
|
|
Re: maridecember: Utolért a szerelem (Pontok: 1)
- Anna1955 Ideje: November 21, szerda, 04:51:30
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Nagyon jól kifejezi írásod azt a megfoghatatlan érzést, amely elsodor mindent, ha magunkénak tudhatjuk. Nagyon tetszett az írásod. |
|
|
|
|
|
Re: maridecember: Utolért a szerelem (Pontok: 1)
- soman (soman@mailbox.hu) Ideje: November 22, csütörtök, 07:13:11
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Lírai hangulatú próza, nem aprózva.
E szubjektív hangon hallani, hogy igazán belülről jött. Mint maga a szerelem. Gratulálok! |
|
|
|
|
|
|
