| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Vers: lena1: Tölgyfa lombja alatt |
|
lena1
Vén tölgyfa lombja alatt egy kopott kis padon,
régi csókból font színes álmunk még visszavár,
s ahogy a tájat körülöleli a csend, úgy várok Én is,
hogy az eltűnt érzések jéggé dermedt szikráiból,
felépítsem a múltat, s a jövőt, mi még nekem jár.
Lábunk alatt elsárguló avart taposunk a földbe ,
vele a régi életünket, mi tőlünk fényévekre száll,
s az áthatoló izzó napfény a sűrű lombok mögött,
talán egy válaszra, s a visszajáró szerelemre vár.
Az őszi szél némán jajdul megfakult szívünkben,
nincs már vágy, s boldogság, mi két karjába zár,
csak semmivé vált reményeink utolsó hajszálai,
melyben a szívünk kapaszkodik, míg az óra jár.
Voltak igaz vágyaim, s volt álmom, miről hittem,
hogy a szeretethez nem kell, csak egy kézfogás,
mely őrzi a szépet életünkben, ha nem engedjük
szorítását két kezünknek, életünk akárhogy is fáj.
|
|
| |
|
Vissza a kirakathoz
 |
|
|
|
|
| "lena1: Tölgyfa lombja alatt" | Belépés/Regisztráció | 14 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: lena1: Tölgyfa lombja alatt (Pontok: 1)
- aranytk Ideje: Október 13, szerda, 19:58:16
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Drága Magdikám! Gyönyörű képeket festesz a szavak által, s mindezt olyan tiszta szeretet itatja át, hogy az ember meghatódik verseid olvasva. Szívből gratulálok a Kirakatba kerüléshez. Lelkemig értek a szavaid... Ölellek! |
|
|
|
|
|
Re: lena1: Tölgyfa lombja alatt (Pontok: 1)
- a_leb Ideje: Október 13, szerda, 21:11:50
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Léna vers, utolsó betűjéig. Erősen felfokozott, mégis , ha lehet ilyen fogalommal élni, ízzásában végtelenül nyugodt. Jó, hogy itt olvashattan.
aLéb |
|
|
|
|
|
Re: lena1: Tölgyfa lombja alatt (Pontok: 1)
- Attila61 Ideje: Október 13, szerda, 21:21:49
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Drága Léna! Csodás sorok, nagyon szép képekkel kísért mondanivaló. Itt a helye ennek a versnek, én sajátos módon szép-szomorú versnek nevezném. Gratulálok versedhez! Szeretettel Üdvözöllek! Attila! |
|
|
|
|
|
Re: lena1: Tölgyfa lombja alatt (Pontok: 1)
- lena1 Ideje: Október 13, szerda, 21:51:29
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Drága Katika!
Még most is könnyes a szemem, mert sohasem gondoltam, hogy általatok olyan világba léphetek, ahol csupa jóság és szeretet van. Ahová hazamegy az ember, mert tudja, hogy ölelő karok várják. Ez az otthon a mai eldurvult világban példátlan értékű. Szereteted irányomban mindig végtelen volt. Szeretetem irányodban, mindig végtelen marad. Hálásan köszönöm azt az emberi kedvességet, amiből nekem is juttatsz minden találkozáskor. Szeretettel ölellek.Lena |
|
|
|
|
|
Re: lena1: Tölgyfa lombja alatt (Pontok: 1)
- lena1 Ideje: Október 13, szerda, 22:06:15
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Kedves Béla!
Megtiszteltetés közöttetek lenni és érezni azt az önzetlen szeretetet, amit egymás felé nyújtanak a jóban-rosszban barátok.
Azt gondolom sokan példát vehetnének erről a közösségről, ahol évek óta töretlenül szilárdan talajon állnak az itt fogant kedves barátságok. Szívből örülök, hogy ismerhetlek. |
|
|
|
|
|
Re: lena1: Tölgyfa lombja alatt (Pontok: 1)
- lena1 Ideje: Október 13, szerda, 22:09:08
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Kedves Attila!
Nagyon hasonló lélekkel rendelkezünk és nagyon hasonló élettel. Talán ezért is értjük annyira egymás szavait. Örömmel tölt el az a tudat, hogy ismerhetlek és általad eggyel több kedves barátom lehet.
Köszönöm szép és megtisztelő szavaid
Szeretettel üdvözöllek én is. |
|
|
|
|
|
Re: lena1: Tölgyfa lombja alatt (Pontok: 1)
- paletta Ideje: Október 16, szombat, 17:28:21
(Adatok | Üzenet küldése) | | Kedves Léna,romantikusan széles verssoraiddal a múltat a jővőbe karolva érzékletesen írod le!..őszi szél,megfakult szívünk...az óra jár.....voltak igaz vágyaim....nagyon átérezted az életedet!!!...sok bölcsességgel megáldva:) |
|
|
|
|
|
Re: lena1: Tölgyfa lombja alatt (Pontok: 1)
- prayer Ideje: Október 17, vasárnap, 10:03:49
(Adatok | Üzenet küldése) | | Valahogy mindig elfogynak a fogyhatatlanok, s mi nyelvünkkel még kutatjuk édes ínyünket utána. |
|
|
|
|
|
Re: lena1: Tölgyfa lombja alatt (Pontok: 1)
- Anna1955 Ideje: Október 25, hétfő, 10:28:54
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Bennem ez a versed, olyan megnyugvás érzését sugalja...olyan érzést közvetít, hogy nem várhatunk már semmit az élettől... Nagyon szomorú, gyönyörű képekkel éreztetve az élet szépségeinek mulandóságát, a beletörődés kényszerét. Gyönyörű ez a versed is, méltó helyen van itt a kirakatban.
Szeretettel ölellek: Anna :)) |
|
|
|
|
|
Re: lena1: Tölgyfa lombja alatt (Pontok: 1)
- piroman Ideje: Október 26, kedd, 09:36:23
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Kedves Lena! Figyeltem hogyan fejlődik a verselésed a kezdetektől egészen napjainkig. Figyeltem, ahogyan az egyszerű romantikától eljutsz az igazi líráig. Örömmel olvastam ezt a versedet és igazat kell adnom a Kapitánynak, hogy betette a Kirakatba. Szeretettel: piro |
|
|
|
|
|
Re: lena1: Tölgyfa lombja alatt (Pontok: 1)
- lena1 Ideje: Október 27, szerda, 22:55:11
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Kedves Péter!
Tudod, hogy az egyik kedvenc költőm te vagy:) Gyönyörű szonettjeid páratlanok.
Köszönöm, hogy figyeltél rám és köszönöm a barátságod.
Szeretettel.Lena |
|
|
|
|
|
Re: lena1: Tölgyfa lombja alatt (Pontok: 1)
- lena1 Ideje: Október 27, szerda, 22:56:39
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Drága Paletta!
Köszönöm szép szavaid. Igazán megtisztelőek.
Szeretettel.Lena |
|
|
|
|
|
Re: lena1: Tölgyfa lombja alatt (Pontok: 1)
- lena1 Ideje: Október 27, szerda, 22:58:19
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Kedves Zoli!
Igen azt mondják minden elmúlik egyszer és csak az emlékek maradnak, meg persze az ízek és illatok. Köszönöm, hogy itt voltál. Szeretettel.Lena |
|
|
|
|
|
Re: lena1: Tölgyfa lombja alatt (Pontok: 1)
- lena1 Ideje: Október 27, szerda, 23:01:33
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Drága Anna!
Az idő az, amely fásulttá teszi a szívet és gyenge jellemmé a lelket. Sokszor úgy érezzük az élet túlságosan kegyetlen hozzánk ezáltal már hinni sem merünk.
Köszönök neked mindent. Köszönöm, hogy vagy nekem.
Szeretettel ölellek. |
|
|
|
|
|
|
