Samway: (07-09-2007 @ 10:10 pm)
ezt nem kellett volna ide írnod!!!
"nem fáradok el nagyon utána majd
kimegyünk apádhoz a temetőbe. " mert az egész egy kissé túl natúr volt számomra...de nézd el öreg vagyok már...de a temetőt tiszteltem mindig.
Anna1955: (07-10-2007 @ 08:59 pm)
Vegyes érzések vannak bennem... Megygőződésem, hogy amit mi mutatunk a gyermekeinknek példaként, úgy fognak minket is megbecsülni, idős emberként. Versed, a szememben negatívan ábrázolja egy anya jellemét...Érdekes lenne a gyermeket is olvasni...:))))
persecuted: (07-10-2007 @ 09:15 am)
Nekem nagyon-nagyon tetszett a versed:) Nagyon:) De most nincs elég időm, hogy kifejtsem, miért is...
kismezei: (07-10-2007 @ 10:42 pm)
A gyermekeim tündériek, Anna, és igazán megértőek is, mint a versben is olvashattad. Amúgy ez egy nagyon-nagyon fáradt anya monológja, aki hirtelen megözvegyülve egyedül nevel és tart el három gyereket. Hangulatvers. Egy hosszú, fárasztó, munkával teli nap végének hangulata.
piroman: (07-12-2007 @ 06:45 am)
Nagyon ütős lett ennek a monológnak a vége... Istenem, hát sajnos így van ez. Minden szép meghal egyszer, de a világ forog tovább. Grat: piro.
prayer: (07-12-2007 @ 08:10 am)
Sokáig gondolkodtam, hogy egyáltalán írjak e. Most mégis azért ragadok tollat, amit hajtogatok itt már egy ideje. Az írásjelek hiánya számomra megbocsáthatatlan, és ha ezt a szöveget nem függőlegesen, hanem vízszintesen írod, soha senki sem tudja, hogy ez vers akart lenni... Mind ezek ellenére, az üzenetét érzem, és bizony, nagyon is átérzem!