:
(Ez is egy régi vers, valahol '78 táján írtam)
Szétzilált arcomról
kavicsok peregnek
harag-élű sziklák
jégesővel vernek
hullámzó tó a föld
előttem ha lépek
hajamba kap lángja
a hajnali szélnek
fűszál nyúl utánam
bilincseli kezem
harmatcsepp vájja ki
álomlátó szemem
elmennék
elfutnék
- minden ellenségem -
elmennék
hogy győzzek
minden ellenségen
elmennék
felednék
minden szép emlékem…
talán ha nem lennék
és nem lennél te sem
talán elmúlhatna
ez a szerelem.
(52 szó a szövegben) (730 olvasás)
wanderer75: (02-15-2008 @ 02:29 pm)
Nagyon szép és dallamos!
Samway: (02-15-2008 @ 03:23 pm)
De jó hogy elővetted...nagyon szép vers...
Julianna: (02-15-2008 @ 06:56 pm)
A vers cime hozott ide. Az utolsó sorok válaszoltak a kérdésemre, amit feltettem volna. Szép vers!
erda: (02-15-2008 @ 09:51 pm)
Tetszik ez a megoldás. Szép, kifejező a versed. :) Éva
AngyaliAndi: (02-15-2008 @ 12:59 pm)
Nagyon érdekes megoldás, hogy szép, gyengéd dolgokat helyezel szinte brutális cselekedetekbe. Jó volt olvasni:))))))) Puszi: Andi
Anna1955: (02-16-2008 @ 07:35 pm)
Egy szerelem gyötrelme, vívódása...Nagyon jól megírva...:))))
