:
Változás! –Mondta az Úr és az Angyalok,
Majd belőlem is kitörtek a gondolatok,
Mint örök magányra ítélt vulkánból a vágy.
Letépni az álarcot, s a rabruhát!
Kifesteni a falat, elégetni a régi bútorokat,
Megszentelni a helyet, ami nyugalmat ad.
Feljebb jutni a létrán, -hisz a magasban a szabadság,
Kitörni a fokait, hogy a múlt ne húzzon alább.
A magasba vágyom, önmagam fölé,
A középútról letérve, akár a csillagok közé.
Oda, hol suttogva tombol a világ,
Ahol értem az Angyalok szavát.
(125 szó a szövegben) (728 olvasás)
AngyaliAndi: (08-29-2007 @ 08:39 pm)
Te érted!:)))))))))) Nagyon tetszett ez a versed is! Puszi: Andi
piroman: (08-30-2007 @ 07:37 am)
Nekem is bejött.
Eroica: (08-30-2007 @ 07:54 am)
"Minden lenézett, megalázott,
és hórihorgas vágy emelt
- föl! föl! – mint az első hajóst, ki
az egek felé szárnyra kelt."
Anna1955: (08-30-2007 @ 07:57 am)
"Feljebb jutni a létrán, -hisz a magasban a szabadság,/Kitörni a fokait, hogy a múlt ne húzzon alább."...nehéz túllépni..Jó ez a vers..:))) Ha a sorok végén shift entert ütsz a begépelésnél, akkor nem lesz dupla a soremelés...:)))))
wanderer75: (08-30-2007 @ 09:09 am)
Nagyon jól csinálod!!! Drukkolok Neked, hogy magasra juss!:)))
zsuka49: (08-31-2007 @ 04:38 am)
Menjél, törjél a magasba - hátha neked sikerül!!:))
Egy próbát mindenképpen megér!:))
Zsuzsi
