:
Kilencven éves apám
a tolókocsiban ül
hatvanötéves újságot olvas
rendületlenül...
Ha egy cikkel végez, megkérdez:
- Te biztos vagy, kisfiam,
hogy nem lesz baj ezzel a világgal...?
Vége lesz a háborúnak,
ugye hamarosan?...
Mindig előre olvasok titokban
és kurvára okos vagyok,
megjósoltam már az atombombát,
s hogy mit döntenek a jaltai nagyok
és megmondtam, hogy Horthy után
jön a Rákosi, a Kádár meg a Lázár...
és hogy gázzal fogunk fűteni
és mikor mennyi lesz a gázár...
De most kezdek elbizonytalanodni
ahogy peregnek a gyors napok;
vakon meredek a jövőbe előre
és már nem érzem,hogy okos vagyok...
(76 szó a szövegben) (672 olvasás)
Eroica: (01-04-2008 @ 04:51 pm)
Nem emlékszem, hogy mit akartam írni:))
a_leb: (01-04-2008 @ 05:10 pm)
Nekem nagyon tetszett. Vannak benne persze olyan szavak, amiket nem hétköznapi versbe írni, de itt ez nem öncélú, a helyén van.
aLéb
kisssp: (01-04-2008 @ 07:11 pm)
Nagyonnagyon jó!
Üdv.: Péter
AngyaliAndi: (01-04-2008 @ 09:31 pm)
Maga a világ bizonytalan... nagyon jó a vers. Puszi: Andi
gomolya: (01-04-2008 @ 10:00 pm)
Ez teszett. Keserédes játék az ilyen: biztosra megy, aztán bizonytalanba fut. Emberi. És hát jellemző, végtelenül jellemző.
prince60: (01-04-2008 @ 11:25 pm)
Komám, miért teszel iriggyé, ezzel a gondolatisággal? Miért? Nekem miért nincs? Szia:Zoli
erda: (01-05-2008 @ 11:33 pm)
...és akkor most melyikőtök szerencsésebb? Fejre állt itt már minden, sajnos! Nagyon tetszik a versed!
Üdv: Éva