Cím: Elhagyott kert 2.
Szerző: trendo - Kajuk Gyula
(09-13-2008 @ 11:08 am)
:
Fényt kereső bús zarándok
szúrós-szívós szederinda
szerzetésként hajladozik;
bogárrágta reverenda
fedi inas testét,
mint a vedlő festék
a dőlt palánkot
a kert végében ott...
Csápkarja leng, mint az inga
miközben ringva, csavarintva
megkerüli a fűbe ejtett
vén sétabotot.
A kerítésen -ez már régi nóta-
ádáz harc dúl már hosszú évek óta ;
vöröslő arcú vadszőlő
fojtogat bánatos borostyánt,
mint feltörekvő vezér
a megrokkant hadastyánt,
ki vonakodik átadni helyét,
s a közelgő télre gondol,
mely majd a sok ölelő kart
róla lefejti, ám őt nem űzi el,
helyén ottfelejti.
A mirigyszőrtől dús, rég felmagzott csalán
áthatolhatatlan, haragzöld falán
egy letört faág mégis ütött némi rést,
ám a mogorva harcosokba mégsem
tudta elültetni a kétkedést,
hisz övék e földdarab régóta már.
Ellenségük, gyűjtőjük, teájuk magasztalója,
az a furcsa öregember messze jár.
(101 szó a szövegben) (689 olvasás) 
szellzsofi: (09-13-2008 @ 07:39 pm) Gyula, lassan elfogynak a szavaim, meg hát minek is, itt vannak nekem a Tieid - néha jobban szeretem őket (kép, gondolat, kohéziós vibratíva), mint az enyéim.
prince60: (09-13-2008 @ 09:37 pm) Méltó folytatása az első résznek! Várom a III.részt. Zoli
AngyaliAndi: (09-13-2008 @ 12:25 pm) ...és mégis valahogy békés. Puszillak!
erda: (09-14-2008 @ 09:56 pm) Mennyi-mennyi remek gondolat, fordulat, hangulatos kép! Nagy örömmel olvastam kiváló versedet! :) Éva
piroman: (09-15-2008 @ 09:11 am) Mesteri képek és szavak. Gratulálok Tesó!
tokio170: (09-15-2008 @ 11:12 am) Elhagyott kert? - hiszen tele élettel erővel, szomorúsággal, harccal, csatával , bizakodással, szúrással, csípéssel, királykodással, gánccsal... Mint az emberi élet, a mindennapok. Pacsi, gratula!
alamina: (09-15-2008 @ 11:13 pm) Nagyon jó vers.Eredeti képek, gondolatok.Kiváló. Gratulálok. Ildi
|
