Bocsesz, a tömörség kedvéért stilisztikailag nem fésülgettem, mindenki egy négysorost kapott és passz! A „régi nagy nevek” ne is keressék magukat, őket az egyik Mester már meggörbetükrözte. (Bár, talán van kivétel…:)


Barack-malac (gyerkezet)

Volt egyszer egy kicsi malac,
szájában egy pici barack.
Lenyelt tizet egy-kettőre,
Nagy disznó lett így belőle!


Szívpörkölt

Oh, sír a szív, ha döf a kés,
a szép tegnap-homályba vész,
Most már én csak könnyem nyelem,
fejeshagymám szeletelem...


mint a házfalakon lecsorgó hátkarom

mint a házfalakon lecsorgó hátkarom
a múltba révedt sikoltó jövőd
útján rekedt jelened
verseddel nedvezed...


Súlyos csönd

Magányos szobám
Puha vánkosán:
A mély csendbe takarózom,
S hiányodtól vakaródzom...


Reggeli-blues

Kávét fözök kedvesem, ta-tam,
uyg, mint minden reggelen. Ta-tam, ta-tam.
Elfgutok a Közértbe, ta-dam,
de reggelim: leygél Te! Ta-da-da-dam!


Darált hús a csipkefüggönyön

Belecsapni a darált húsba!
Ezt is kell, ha sok a lanyha
és bamba! Magamba
nézek..., de a fasírt a függönyé lett...


Csillagtengeróceán-tó

Míg felettünk a tér-idő feszült,
a hamis Krisztus a keresztre ült.
Mi van ember? Óv-e már szó? –vagy ez a
Csillagtengeróceán-tó?


Eccerűen köcce!

Mennyit írtak ódákat,
áldoztak gyönyör-órákat,
annyian koptatták már e szót,
eccerűen: szeretem a lecsót!


Piromantika

Acél a vér, sötét motor zenél,
borostyán még minden égő levél...
Mi ez a huncut iromány?
Kapsz a pofádra piromán!