szellzsofi: (09-19-2008 @ 01:24 pm)
Sajátos a kapcsolatom a tűzoltókkal. ... Viszont: legalább van valami, amit sirathatsz. Ezt általában a vigasztalódás még vérvörösebb fázisa követi. Óriások lábnyomaiban ugrándozva. Állítólag mindig jönnek az újabb igazik - na ja. Vigadva sír a magyar, szeretem ezt a verset. Hogy is írod? Piszok jó. Zsófijad (több közhelyt nem tudtam összeszedni - jé, Te meg közhelyeken szoktál... mit is? :D)
piroman: (09-19-2008 @ 02:30 pm)
Zsófijam: két lábbal ugrálni. :) (De néha beszakadok, mint majd most: a veszteséget csak tűrni lehet, mert úgy sem tehetsz ellene.) Köszönöm! (Egyébként háromféle tűzoltó van: ilyenféle, olyanféle és amolyanféle. :)
Artur-Brun: (09-19-2008 @ 06:35 pm)
Szia! Azért csak nem válik kámforrá, ami valaha kincs volt, ha most éppen nincs is. Mindig marad valami utána. Most is. Leírtad. Üdv.
alamina: (09-19-2008 @ 08:38 am)
Piro, nagyon érdekes a versed. Szomorú gondolatokat zársz játékos formába.A titok mindig vonzó. Hihetetlen, hogy nincs mögötte kincs. Az utolsó sor a legfájdalmasabb és talán választ is ad az előző kérdésekre. Legalábbis nekem. Mély, megrendítő vers, ilyen korán meg főleg. Igazán szép. Ildi
Samway: (09-19-2008 @ 08:48 am)
ne szomorkodj barátom, estére megleled, mert kincs az van, csak keresni kell...
Anna1955: (09-19-2008 @ 09:07 pm)
Mennyire más ez a vers, mint amit eddig megszoktam tőled...Talán számvetés, ráébredés a korlátokra, arra, hogy az óra ketyeg...nagyon tetszett...:))))
kisssp: (09-19-2008 @ 09:48 pm)
Van úgy, hogy azt érezzük, minden ránkszakad, s csak nyöszörögni tudunk alatta...
Jó a versed Druszám!
piroman: (09-19-2008 @ 09:49 am)
Ildi: válságos időket élek. Valamikor olyan egyszerű volt minden, azt hittem elég, ha megőrzöm a gyermeki szemléletemet és minden nap egy új kaland marad. Így voltam a szerelemmel is. Amúgy nem most reggel írtam. :) Köszi!
102: (09-19-2008 @ 09:49 am)
bombasztikus ritmusok. vegetatív és repetatív (h)idegrendszer. és igen, ha nincs már, mi magunk akkor is maradunk, túl végletes lenne, ha valóban belehalnánk ... kalapemelés, jó Pájróm! szám
piroman: (09-19-2008 @ 09:54 am)
Sam bátyó: persze, persze, csak optimistán. :) Köszi!
Eroica: (09-19-2008 @ 09:57 am)
Változó hangulatodat, szomorúságodat és optimizmusodat jól tükrözik a jambusok Pirom.
piroman: (09-19-2008 @ 10:01 am)
102: igen, mert azt mondani szoktuk, hogy "majdnem belehaltam". Aztán mégse. És érdekes, a nap felkel, eszünk-iszunk, mulatunk hja, ugye: majdnem. A ritmus ezért ilyen mocsok módon játékos. (Sajátos önirónia.:) Köszi értő olvasatodat!
lena1: (09-19-2008 @ 10:07 am)
Minden mi kezünkben volt és úgy hittük kincset vélünk benne, mára csak áhitat maradt. Két kézzel szorítanánk, ha újra itt lehetne. Igen, kedves Péter! Ezt a verset szívemből írtad. Szeretettel.Lena
Captnemo: (09-19-2008 @ 10:32 am)
Kincs, ami nincs... De talán a végére az a nagy robbanás... és megleled ékszered. Holnap. Vagy holnap után. De legkésőbb tegnapelőtt, amikor talpad alatt fütyült a szél... És véletlenek meg nincsenek.
alamina: (09-19-2008 @ 10:47 am)
Piro, őszintén bízom benne , hogy túl leszel ezen a válságon. Nem tudom, hogy érdemes-e felnőni egyáltalán. Az un. felnőttek világában csupa megkeseredett, pénzhajhász, játszmákba bonyolódó emberek élnek. Talán a gyermeki énünket sem őrizhetjük meg teljesen, bizonyos szempontból muszáj felnőni. Valahogy jó lenne megtalálni a középutat, ahol jó lenni.Érzem, hogy nem az "életközép krízis" foglalkoztat,de szerintem az élete közepe felé valahogy mégis elgondolkodik az ember. Merre tovább és hogyan? Magamból kiindulva is érzem.Önző módon egyébként nekem volt túl korán a vershez.Túl mély ez a délelőtti órákban. Szeretetölelés a távolból;
Egy 70-es prolicsaj.
piroman: (09-19-2008 @ 12:30 pm)
Erikangyal: akkor jól sikerült. :) Köszi!
piroman: (09-19-2008 @ 12:32 pm)
Pontosan érted Lena! Ez is belekerült. Köszi!
piroman: (09-19-2008 @ 12:33 pm)
Kapitány:) Véletlenek tényleg nincsenek. Köszi!
piroman: (09-19-2008 @ 12:40 pm)
Ildi: gondolom pszichológus vagy. :) Mielőtt megírtam ezt a verset, sétálgattam a kihalt városban. Arra gondoltam, ha újra kezdeném, mit változtatnék a dolgaimon. De rájöttem, hogy csapdában vagyunk, hiszen a világ is formál minket, s nem térhetünk el a valóságtól. Bármit teszünk, a sodrás az sodrás. Köszi! (68-as proligyerek :)
siklosi: (09-20-2008 @ 02:35 am)
írom egyik versemben egy költőbarátomnak: ha ebben a nincsben /a semmi az isten/ mondd mi volna jó/az árulások nyomait / ki pattintja le rólad/ha nem hiszel semmiben/
Piro fel a fejjel,Te legalább tudsz verset írni,mert én mostanában már azt se:)
Lyza1: (09-20-2008 @ 04:56 am)
Kedves Piro, fel a fejjel!...Vannak ilyen nyomasztó napok!...De túlleszel ezen is!...Szeretettel: Lyza
Eprecske: (09-20-2008 @ 06:44 pm)
Fájdalmas sorok. Kincsed megleled... csak pozitivan szemléld az életet. :)))) Mártus
zsuka49: (09-20-2008 @ 07:42 pm)
Fel a fejjel pirom!!
Az élet szép, csak meg kell látni a rosszban is a jót és apró kis kövecskében is a kincset!
Puszizsuzsi
csitesz: (09-20-2008 @ 08:24 am)
Piro! Megalapítjuk a kincskeresők társaságát! Ritmusában, rímjeinben nagyszerű vers. A tartalma meg érthető a számomra. üdv. Józsi
tokio170: (09-20-2008 @ 10:03 pm)
Olyan rappelhető nyomulásnak érzem, dalszövegnek is menő ez a vaker Piroshima-szaki. Kincs ami elfogyott...
- Hentes úr, van felsál ?
- Nincs.
- Hát lapocka?
- Az sincs.
- Talán karaj?
- Kifogyott!
Főnök:
- Péterem! Ki az aki ennyire válogat?
Elena81266: (09-21-2008 @ 02:36 pm)
Szia, nagyon tetszik.
naiva: (09-21-2008 @ 05:55 pm)
Pocsék hangulat, ismerem én ezt piro....De tudod, néha előkerülnek az elveszettnek hitt játékgolyók...poros sarokból, padlásról, innen onnan. De akkor nagyon kell vigyázni rájuk, újra el ne vesszenek...Puszi
AngyaliAndi: (09-21-2008 @ 07:37 pm)
De az emlék... az megmarad. És az az igazi kincs.:))))))))) Puszillak!
piroman: (09-22-2008 @ 09:18 am)
Hej, barátaim! Köszönöm kedves hsz.-eiteket, a biztatókat, a megértőket, a beleérzőket. Igen, néha számvetést végez az ember és rá kell ébrednie, hogy mennyi minden elveszett. Tenni meg nem tehet semmit, legfeljebb leírja. Így is, úgy is... Mégegyszer köszönöm!
