Cím: Ébren és álmatagon Szerző: soman - Somogyi Ottó (12-01-2005 @ 08:53 pm)
:
Mondd, mondd, hogy a jelen az igazság - s nem gyermekbetegen űzzük, hajtjuk egymást, mint kiéhezett hiéna-kutyák. Mondd, mondd; ébren vagyunk-e vagy álmodunk? Megtöltjük-e testünkkel a Kárpátok ölét, s ahogy szerelmünknek halmozzuk csókokkal lágy ölét; úgy örülünk-e még a pirkadatnak mi, mi tízmilliónyi magyar. Mondd; lesz-e még bátor, ki a Talpra magyar-t elszavalja, s nem lesz bebörtönzött sírja? Ébren vagyunk, vagy álmodunk? Most felelj magyar - halálunk után fel nem támadunk. Van-e még erőd az utcára menni - tüntetésben kiűzni a megszállót az Ural felé... Talán nem kéne tovább örök rettegésben nézni a jövő felé, s Petőfi, Kossuth szabad országát alapítanánk meg mi, magunk; magyarok!!!
(1984.11.07.!!!)
(86 szó a szövegben) (701 olvasás)
szemilla: (12-01-2005 @ 10:09 pm) azt hittem valami szerelmes vers, most meg csak ülök itt bután... és nem tudom, mit írjak... még csak nem is álmodunk, csak vakon botorkálunk... mert nem érzi súlyát, aki úgy nőtt fel, hogy minden a legnagyobb rendben... és ez nem az ő hibájuk... ez senki hibája... csak az élet élni akar... a megoldás még elbújva a sarokban kucorog...
soman: (12-01-2005 @ 10:31 pm) szemilla:) Néha már nekem is furcsa átérezni a rendszerváltás előtti hangulatot. Egyre távolibbnak tűnik. Akkor bezzeg...Mint ez a vers is. Mai szemmel nem is tudom már úgy megitélni. Akkoriban e téma meglehetősen foglalkoztatott...
blue: (12-01-2005 @ 11:35 pm) Szeritnem soha nem lesz szabad az ország, ennek ellenére nagyon tetszett a versed, és a formája is szuper lett. szeretettel: Gabi
Köszönök mindent!
agnes: (12-02-2005 @ 05:00 pm) Meglepetten olvastam a versed....nem erre számíttam,....! A rendszerváltás előtt Európában éltünk,.....és most menetelünk Európába..... jaj csak butaságokat irok itt össze vissza,.....a politizálás sosem volt erős oldalam,...sőt semilyen, mert nem szeretek politizálni....de a verset elnyerte tetszésemet.
Baba___: (12-02-2005 @ 05:02 pm) A politika nagyon nem az én asztalom, de mint vers, a szerkezet érdekes és figyelemre méltó:-)
soman: (12-02-2005 @ 05:20 pm) agnes:) Hát igen, mindenki jól meglepődik, mikor a címre kattintva szerelmes vers helyett ezt találja. Politizálni én sem szeretek, de mostanában annyira dolgozik bennem egy-két gondolat, hogy lehet, hogy kénytelen leszek kiírni magamból. Persze, a nyílhegy vége már másfelé áll, mint húsz évvel ezelőtt. Örülök, hogy tetszett versem, köszönöm. :)))
soman: (12-02-2005 @ 05:24 pm) Köszönöm kedves Baba, hogy soraiddal megtiszteltél! Az én asztalom sem a politika harcmezeje, meg ez a vers sem annyira politizáló jellegű, inkább szabadságvágyó. (Már ha jól emlékszem a 20 évvel fiatalabb soman vad lelkületére.) :)))
soman: (12-02-2005 @ 06:51 am) blue:) Szabad? Bizonyos értelemben nem lesz szabad, igazad van. Az ilyen jellegű verseket azonban csak otthon szavalhattuk el, ott is csak magunkban. Mert ugye, a falnak is füle volt. Köszönöm szavaid Gabi! Szeretettel; Ottó
csingi: (12-02-2005 @ 08:34 am) A világban végbemenő változásokat látva a "honfiszívet" dobogtató verseket mindig valami más szemüvegen keresztül tudom nézni mint az általános érzésekből fakadókat. Talán azért, mert ez még érzékenyebb pont minden ember életében, talán intimebb a szerelemnél is. Nehéz pátosz és klisék nélkül ilyen verset írni, és becsülöm azokat, akik megpróbálják.
soman: (12-02-2005 @ 08:47 am) csingi:) Pátosz, klisék, közhelyek nélkül valóban nem egyszerű ilyet írni. Ráadásul ebben is akad egy-két ilyen. Bár, pont azért raktam fel ide, mert én nem tudom objektíven megítélni egy pillanatig sem. Én csak húsz évvel ezelőtti önmagam lelkes dühét látom benne. Nagyon köszönöm, hogy olvastál! :)))
csizi: (12-02-2005 @ 09:20 pm) Figyelemreméltó dátumú versed abban a korban biztosan sok elmét megmozgatott. Most is.
LunaPiena: (12-02-2005 @ 10:15 am) 11 év után is aktuálisak a soraid... nem is tudom mit kívánjak, hogy egyszer eljöjjön az az idő, amikor nem lesz az, vagy pedig, hogy igenis, tudjuk mindig, hogy honnan jöttünk, hova tartozunk, kik is vagyunk itt, mi, apró nemzet a nagy Európa közepén... magyarok.
Anna1955: (12-02-2005 @ 11:13 am) Versed elgondolkodtatott. Főleg a szabadság kérdése miatt. Rendszerváltás történt, a szánk az már járhat...DE mennyivel több most a szabadság? Akkor a politika rabjai voltunk, most pedig a pénzé, ami béklyóba köti az életünket ugyanúgy, ha nem jobban. Nem jobb a sok embernek, egy cseppet sem. Talán nem szencségtörés leírnom, de ha az, akkor is leírom, hogy rosszabb lett!!!! Az elmult 16 év ezt bizonyította, remélem egyszer talán a politikusaink is kinyitják a szemüket és talán látnak is rajta.....Versed csodálatos vers, és ezt tőled már megszoktam, nagyon jól írsz...:)))))
soman: (12-02-2005 @ 12:28 pm) LunaPiena:) Bocsi, de nem 11, hanem 21 év telt el azóta. Rohan az idő... Akkoriban meg akartam váltani a világot (néha most is, de már tudom, hogy nem fogom), akkor még hittem a gondolat erejében, a szabadságban, meg hasonló lázas eszmékben. Utáltam a ránk vetett béklyót, meg ehhh... csupa közhely lenne, ha folytatnám. Köszi, hogy itt jártál! :)))
vp_rozika: (12-02-2005 @ 12:31 pm) Szia Ottó! Ejha! 1984-ben te ilyen hazafias verset írtál? Kissé idegennek éreztem soraidat, de a vers tetszik! Akkor is, ha az a véleményem, a "talpra magyar"-t a mi életünkben mindig lehetett szavalni. Szerencsére Petőfi nem tartozott a tiltottak közé. Persze, értem én, hogy képletesen kell értelmezni, de ezt legalább annyira sajnálom. Egyik ok, amiért nem szeretem a politikát. Mindentől függetlenül csak azért is gratulálok a versedhez, Rozika
soman: (12-02-2005 @ 12:44 pm) Kedves Anna! Teljesen igazad van. Én is - mint sokan mások -, iszom a sanyarú levét az új idők szelének. Akkoriban nem is sejthettük, mit fog hozni a nagy nyugatról érkező szabadság. Csak a kelet felöl fújó fagyos szelek miatt húztuk össze magunkat. Nem megyek bele mélyebben, mert akkor már politizálnék, annak meg e portálon - szerencsére - nincs helye. Az biztos, hogy a régi stabil középosztály szinte teljesen eltűnt. Hogy hová, merre? Hát, tízből 9 le, 1 fel. Kb. ilyen arányban. Manapság ugyebár hatalmas szólásszabadság van. Kiállsz a legnagyobb térre, elszavalhatsz bármit, nem fognak lecsukni. Legfeljebb kiröhögnek. De a többség szó nélkül elmegy melletted, mert meg sem hall. "Kit érdekel ez a hülye, minek prédikál itt bármit is, ha nincs mit ennünk?" Üzlet itt kérem minden, a biznisz szabadsága élteti a lelkeket, nem a versé. ///Nagyon köszönöm szavaid, már megérte feltenni ide ezt a poros verset. :)))
soman: (12-02-2005 @ 12:58 pm) Porozi:) Köszönöm Rozika!!! Akkoriban ezt nem biztos, hogy hazafias versnek nevezték volna..., de értelek én, mire gondoltál. Petőfi szabadsága nekem tényleg képletesen eszményi volt, bár most nem "trendi", de ma is szeretem a verseit. Húú, ha Te azt tudnád, mennyi mindent összeírtam én annak idején! Mai szemmel olvasva sokszor naívak, elragadtatottak, érzelmektől túlhevítettek, közhelyesek, de hát én is fiatalabb voltam pár évvel... Mostanában előkotortam régi költeményeimet, és elhatároztam, hogy időnként felteszek egyet, vállalva régi énem idealizmusát. Legalább itt egyszer, majd unokáim is megtalálhatják. (Nagyobb az esély rá, mint a fiókomban.) :)))
_zizike_: (12-03-2005 @ 01:08 am) Szia!:) Versed a "taxis sztrájki hangulatot" idézte fel bennem. "Jó volt s különös" ... :) két gyerek, tudom, a nagyobb, a 8 éves lázasan segített zsíroskenyeret kenni, teát főzni, a kisebb, a kis 2 éves ... guggolva tevékenykedtünk, hogy az ablakból "ki ne látszódjunk" ... :) Akkor még hittem... ,
Xiam: (12-03-2005 @ 02:03 pm) A politikát nem szeretném feszegetni, tudjátok miért, elég lesz belőle az elkövetkezendő életem is. A versről annyit: a formája megfogott, a stílusa megtetszett, a mondanivalója nem szokványos, jól megfogalmazott, kerek egész. Egyszóval: Gratulálok!
Üdv: Ibi
vp_rozika: (12-03-2005 @ 04:56 am) Szia Ottó! Nem szokásom két hszt írni egy íráshoz, most mégis válasz kényszerem támadt a hszedre;-)). A szabadság gondolatán sokszor elgondolkodtam. Az én értelmezésemben a valódi szabadság elérhetetlen. Élnek országok szabadabban, talán több joggal, mint mások, de béklyóik nekik is vannak. Úgy gondolom, mindenki a maga kötöttségét érzi személyi jogainak gúzsba kötésének. A versekről néhány gondolat: tudod, én hszeket is úgy írok kevés kivételtől eltekintve, hogy elolvasom a kiszemelt írást és ha hatni tud rám, máris írom a véleményemet. Ugyanígy olvasok más írásokat is. Nem mondom, kellett már emiatt csalódnom, de amelyik versét, vagy egyéb írását megkedveltem az adott írónak, költőnek, az megmaradt az enyémnek és csak a többit fogadtam előítélettel. Nagyon szép dolognak tartom, ha vállalod a fiatal, heves Ottó nézeteit, a hibáival együtt. Pláne így van ez, ha, mint írod, ma már másfelé áll a "tollad hegye". Kíváncsian várom továbbra is a régi és új Ottó rímekbe szedett gondolatait, Rozika
soman: (12-03-2005 @ 06:10 am) csizi:) Emlékszel? November 7. Óhhhh. NOSZF, vagy mi. Igen, ha ma már másnak nem is jó e versike, gondolatébresztőnek mindenképpen. Nagyon köszönöm, hogy itt jártál. :)))
soman: (12-03-2005 @ 06:17 am) zizike:) Ugye milyen érdekes, hogy már a lehetősége sincs meg annak a hangulatnak, ami pld. a taxis sztrájk idején kialakult? Örülök, hogy eszedbe juttatta régi emléked. Hinni, vagy nem hinni! az itt a kérdés. Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri balsorsa minden nyűgét s nyilait... /// Köszi, hogy ovastál.
Xiam: (12-04-2005 @ 02:39 pm) nem politikusnak, annak biztos nem, politológusnak :)
soman: (12-04-2005 @ 07:05 am) Xiam:) Csak nem politikusnak készülsz, kedves Ibi? :) Jó, ez csak vicc volt, sejtem mire célzol. Egyébként meg én is azt mondom tudod, e hasábon nincs helye annak, hogy belemerüljünk ily alantas témákba... Nagyon köszönöm dicsérő szavaid! Ottó :)))
hori: (12-04-2005 @ 07:19 am) Jó ez a vers, meg a hsz-ek is elgondolkodtatóak... most ezt teszem én is... Üdv.!
|