- Nem sikerült – buggyant ki a gondolat Pokzu Kuból, majd odalibbent a többiekhez. Alig egy tucatnyian voltak, de az átlátszó burok körül milliárdnyian várakoztak türelmesen, mint vízszínű, apró gömbök.
 - Megadtuk a lehetőséget, nem várhatunk tovább – sziszegte Kjulre Fé, miközben indulatosan odébb siklott.
 - Igen, lépnünk kell, mielőtt végleg késő lesz – Asre Te határozottan folytatta:
 - Jó játék volt, de véget kell vetnünk, mielőtt teljesen késő lesz. Eleget láttunk már vegetációt, nem akarhatjuk újra végignézni egy populáció haldoklását. Meg kell kezdeni az átalakítást egy új létformára. Ez nem jött be. Talán majd a következő. Mindenesetre a nemek szétválasztása, és párosítása jó ötlet volt. Talán az érzelmek túl széles skálája, a szabad gondolatok áramlása, az egyén kiválása a tömegből…Most már mindegy, mit rontottunk el, a lényeg hogy te nyertél Orref Li, mostantól te vagy a tanács elnöke.
 - Kösz a játékot, jó móka volt. A kiírás szerint, mielőtt megkezdjük a végső átalakítást, ki kell hirdetni a győztes nevét a játékszíntér egy szegletében is. – Orref Li határozottan elégedett volt.
 - Jó, szerintem legyen piramisjáték. Ahhoz nagyon értenek. Majd intézkedem - suhant át rajtuk Asre Te.
 - Hogyan tüntessük el őket? – vetette közbe bátortalanul Leztri Ve, aki nemrég került be a kiválasztottak közé. – Járvány, háború, természeti katasztrófa?
 - Ez mellékes, de ha már rákérdeztél, akkor vessünk be egyszerre több formációt. Adjátok ki a parancsot az illetékes sejteknek a kiírásra. Ha körbezárul a folyamat, befejezzük a játékot. – vetette oda Orref Li, majd feloszlatta az ülést.

Emberi léptékkel nézve a lények nagysága meghatározhatatlan volt. Annyira aprók voltak, amit semmilyen emberi mérték nem ismert. Számuk meghatározhatatlanul sok volt, hisz a Föld nevű bolygón kívül ők alkották az egész világmindenséget. Létezésük lételeme a folyamatos játék volt.

 

Egy időintervallummal később újra összegyűlt a belső tanács.
 - Ki a felelős? – szinte tajtékzott Orref Li vádlón keringve körbe.
 - Jól van na, talán ez is része a játéknak – csitította Asre Te.
 - Nem sejthiba történt? – kérdezett vissza Orref Li csillapodva. Újra kezdte felvenni átlátszó vonásait.
 - Szerintem mindegy, hogy hiba, vagy tréfa történt, a tanács elfogadja a kihirdetés formáját, ha visszaérkezik a jelszó. Nem határoztuk meg, melyik világ nézetéből legyen. Emberi, vagy tükörnézet, nincs jelentősége, látja mindenki, ha megtörténik a folyamat, megkezdhetjük az emberi faj likvidálását – zárta le a vitát Pokzu Ku.
 - Nézz csak oda Orref Li, ott a neved – szólt közbe Leztri Ve, majd az áttetsző burok falára mutatott, amelyre valaki kívülről ráírta:
IL FERRO