boblogan: (07-17-2006 @ 01:51 pm)
Jó vers. (Remélem, Ő volt az, és nem csak a szomszéd akart kölcsönkérni valamit... :))
zsezse11: (07-17-2006 @ 03:41 pm)
Szia! Nagyon megérintett a különös képi megfogalmazásod. Csodaszép! Ilyen mágikus idéző szavaknak biztosan nem tud ellenállni az, akihez írtad. Szerintem már ott toporog az ajtód előtt.
persecuted: (07-17-2006 @ 05:06 pm)
Akkor...kedves Ottó, hamarosan ki kell mosni azt a
párnát:)) A vers kiegyensúlyozott lelket mutat, klassz, te legalább túljutottál valamin félig, legalább
kilóg a láb a hiányból, vagy nem is? Jóóó a vers:) Tetszik:))
emericus: (07-17-2006 @ 05:40 pm)
Ez gyönyörű és mesteri is egyben. Gratulálok.
zsuka49: (07-17-2006 @ 06:00 pm)
Ottókám! A szonetteiddel leveszel a lábamról!:)))Remek!!
Zsuzsi
soman: (07-17-2006 @ 06:06 pm)
gabiga :) Igazság szerint...engem addig éltet a remény, amígy eltalálom az öt számot, s bedől hozzám a főnyeremény...akkor nem bánom, ha nem jő a kedves, ha alsógatyám más nedvétől nedves! (Na jó, csak hülyültem ám!) Köszönöm ittjártad!////////////////////////prayer:) Kipp-kopp! Én nem az eső vagyok, s nem is az első, ki ajtódon kopogtat, s Zoli csontot egyszer majd jól megropogtat. Emlékezz erre kedves Zoltánom, ha Te is megölelsz majd; nem bánom! Ajtóm tárva, lelkem sem árva! Hurrá!////////////////////////////////boblogan:) Kedves Bob, bevallom őszintén, hogy az a rohadék villanyszámlás vót az. No azannyáját, há nem rá köllött eresztenem a kutyákat! Különben meg az a nő ott dereng fenn az égen, talán ismertem egyszer...régen. Köszönöm!////////////////////////////////zsezse11:) Most nyitottam ki az ajtót, de nem látok senkit, (pedig vártam egy jenkit), hiába minden mágikus szavam, lassan tengerré duzzad könnyező tavam. Jól van no, az egész csak agyam szüleménye, a valósághoz lényemnek nem kötödik ily élménye! Bár ki tudja, mit hoz a jövő, túlérett létem napról-napra növő! :-) Köszönöm!!!//////////////////////////persecuted :) Hiába mosom azt az átkozott párnát, a parfümje, mint egy illat-gránát. Na jó, ez sem igaz, mint ahogy a vers is utópia. (Hun van má egy pohár pia?) :-) Köszike! /////////////////emericus:) Megtiszteltél e háesszel, megkínálhatlak egy pálesszel? :-) Köszönöm!
soman: (07-17-2006 @ 06:10 pm)
zsuka49 :) Köszönöm Zsuzsi! Bár halkan megjegyzem, ha én levennélek a lábadról, meghökkennénk arcod színéről - a sápadtról -, s mielőtt félreérthető lennék, szívem szerint vacsorára Zsuka szonettet ennék! :-)
Milkha: (07-17-2006 @ 09:12 pm)
Nyiss ajtót... Nagyon szépen emlékezel, az az illat a párnán, az csodaszép... :)
blue: (07-17-2006 @ 09:13 pm)
Szaladj gyorsan, nyiss ajtót! Tetszett versed.
Netelka: (07-17-2006 @ 09:25 pm)
Tartalmilag, formailag egyaránt remek vers, Ottó. Gratulálok!
Anna1955: (07-17-2006 @ 10:54 pm)
Hát igen...a szonettek nagy mestere...:)))))Remekeltél ismét..:)))))
gabiga: (07-17-2006 @ 11:09 am)
Jajj! Ez nagyon jóóó! A tartalom és a forma is, remek!. Ahogy a kedves hiányát leírod és a végén a remény...NAgyon tetszik!!!
prayer: (07-17-2006 @ 11:43 am)
Kedves Ottó! Ne vedd zokon, amiért dícsérlek, de kopogásod felkeltette bennem a reményt. Talán van még ki majd nekem kopog? Addig is tárd ki az ajtód, Ne kopogjanak hiába!
Lacoba: (07-18-2006 @ 06:09 am)
Igen Ottó az emlékek is gyakran kopognak, s nem lehet nem figyelni rájuk. Kedves szonett.
soman: (07-18-2006 @ 07:31 am)
Ajtóm nyitva áll előttetek. Gyertek be rajta nyugodtan, bármikor szívesen látlak benneteket. Igaz, hogy nekem most el kell mennem, de érezzétek jól magatokat. Ezúton köszönöm mindannyiótoknak a megtisztelő figyelmeteket.
