Cím: Ödön, az ebéd, meg Benő, no és a szomszédok Szerző: soman - Somogyi Ottó (12-30-2007 @ 07:24 am)
:
A kicsiny családi ház fala majdnem mállik. Hogy leesik-e a vakolat? Haj, ma elválik! Ilyeneken töprengett csendesen Ödön, mikor megrottyant a faszénen a bödön. Alatta békésen nyikorgott a hintaszék, míg a sütőrácson készült a minta steak. Félretette könyvét, mit addig olvasott, eme táli ebédre ementáli sajtot olvasztott. Benővel lesz az étek ma még kelendő, finom falatokkal telik meg majd a bendő. Sült hús ínycsiklandó illata szállt tova, Ödön elrévülő tekintete vajh, hova? A szomszéd rá ferdeszemmel nézett, kacsasült illattal kontrázni nem késett. Haj-jaj! Szecsuánit süt az alávaló bitang! Pin-Pong, a kínai pampogva kipang. Szép asszonykája mellette sürög, forog, Ödön bekapta a csalit, feszül a horog. Rakoncátlan sliccét aléltan gombolja; mintha alatta rengne egy szerelmi gondola. Szájtátva nézi, miképp a spongya pongyola, szét- szétnyílik, ahogy viselője gondola. Láttatni engedi, mit csak sejteni szabadna, Ödön legszívesebben araszra szakadna. A másik szomszéd is állva bámész; a Géza, azt hiszi tán, égből jött e delejező gésa. Hátraszólna nejének, hogy „kész a…” de megreked a főzési tudomány, ész a láb közé süllyed, megremeg a fakanál, még a gyerek álla is leesik a fakardnál. Géza mindenért mindig másokat okol, mert sokszor történt már vele shock oly, midőn rászóltak, ne bámulj úgy, rászokol! Még a régi rádió is duplán üvölt, a Sokol. Mit érdekli őt, hogy sztereo be, ki mono, ha sztereotip mozdulattól leng a kimonó. Ödön is tovább töpreng, hogy mi a manó, itt kérem egy kínálkozó albérleti lyuk kiadó! A rósejbni közben jócskán odasül. A rossebbe! Gyógyuló vulvakrémet kenegetne rossz sebbe. Eközben e kolduló vágyak fő okozója, éppen a vénuszi látványokat pózolja. Kínai kakasát magyar szavakkal hívja, Ödön e frivol hangtól lyukas fogát szívja. - Pi, pi, pi… inába száll épülő bátorsága, mélán leesik a földre könyve; a Forsyte-Saga. Elnyújtott hangú áriába kezd őnagysága, Ödön látja már, korlátolt önnön szabadsága. Még jó, hogy házuk köré magas kapu lett! Bár átlátszó az is, mint a gyengébbik Capulet. Ekkor betoppant Benő, s szólt: „Na, mi a pálya?” Merthogy szülinapi zsúr ne fulladjon apályba. Ödön nagyot sóhajtott, hellyel kínálta barátját, együtt számolták onnéttól a gésa intim karátját. Határozottságuk sem volt a helyzethez kellő, csak áhítozva nézték, miként illeg-billeg a sellő. Pin-Pong, a férjúr elvakultan tovább pampogott, Géza szomszéd végül kín-kangörcstől padlót fogott. Ödön, s Benő sört vedelt, hogy ne jusson aszályba, érzéki tátogást bambulva, sóvárogva néztek át a szájba, de hogy a délután ne fajuljon halnő nélkül muszájba, áthelyezték székhelyüket egy piroslámpás uszályba.
2007-12-30
(346 szó a szövegben) (707 olvasás)
pumibu: (01-02-2008 @ 09:56 pm) Óh Ödön,elönt az olvasói öröm ,ahogy e sorokat körmölöm!Várunk 2008-ban is!
kiralylany: (12-30-2007 @ 02:19 pm) A hajós inkább Mr. Bean-es, ez meg Benny Hilles mozi volt számomra. A rímekkel ecsém már a bölcsőben barátságot köthettél, mer igen ott vannak a szeren! Még ha Ödön félig nemkomoly, akkor is. L
Anna1955: (12-30-2007 @ 07:45 pm) Ez aztán frivol volt, én a nevetéstől lettem holt...BUÉK...:)))))
Lyza1: (12-30-2007 @ 08:20 pm) Ez egy remek humor, nem kell mellé óbor, mert ennyi is elég a jóból!...Ezen kacagok, de még annyit mondhatok, ha abba nem hagyom, pezsgővel öntenek nyakon!...)))))))...BUÉK!...Lyza
Artur-Brun: (12-30-2007 @ 08:33 pm) Szia! Milyen jól tettem, hogy nem hagytam ki az olvasásból ezt a remekművedet. Több sorodhoz vissza-vissza tértem. Gratulálok! -)))
prince60: (12-30-2007 @ 09:53 pm) Szememben könny jelent meg rengeteg
Így mulattam át e versnyi tettedet
naiva: (12-30-2007 @ 10:20 am) Ottó, hihetetlen pasi vagy!:)) Honnan jön ez a sok....szó??:)))
Angeli: (12-30-2007 @ 10:57 am) Frenetikus rímek! :-))))) Hozod a formád Ottókám! :-)))
lena1: (12-30-2007 @ 11:06 am) Ottó, te aztán tudod, hogy kell az embert megmosolyogtatni. Fantasztikus, mosolyt fakasztó, vers. Nagyon tetszett. Puszi.Lena
zsuka49: (12-30-2007 @ 11:11 am) Remek kis elbeszélő költemény Ottó!
Jókat nevettem, köszi!::))))
Zsuzsi
Atlantiszi: (12-31-2007 @ 05:28 pm) Megnevettettél, köszönöm!
Remek ez az eposz-opusz! :)
Búék!
soman: (12-31-2007 @ 06:26 am) Nagyon köszönjük (Ödön és én) e bíztató szavakat! E két vidám szösszenettel szerettünk volna búcsúzni az idei évben az Ödön rajongóktól! :-)))) Ez fenyegetés: Jövünk 2008-ban is!
siklosi: (12-31-2007 @ 09:20 pm) ...már sokadszor olvasom...lehet még Ödön rajongó leszek?
BUÉK: Siklósi
AngyaliAndi: (12-31-2007 @ 12:59 pm) Addig a pár napig meg elvonási tüneteink lesznek!:))))))))))))))) Puszillak!
|