:
Isten, ki vagy, ha vagy,
Ember magadra vagy,
Zokogó esőben is,
Tüzelő napsugárban is
Éjszakák sötétségében,
Nappalok szürke fényében,
Fölhabzott nyállal,
Gondterhes gondtalansággal
Asztalok körül,
Könnyű háládat nélkül,
Világvégig tárt szájjal,
Hitetlen bizonytalansággal
Epedve unos-untalan,
Játszik a tudattalan,
Fölbujtanak a percek,
Mind álomba kerget
Föl sem fogod talán,
Lógsz az idő falán,
Fölvernek édes, éhes napok,
Porladó illúziók
Tél közepe, akár a nyárvég,
Céltalan, semmi szándék,
Isten, ki vagy, ha vagy,
Ember magadra vagy
2003.09.11.
(306 szó a szövegben) (709 olvasás)
csingi: (01-11-2004 @ 10:59 pm)
Akár van, akár nincs.... az ember maga vívja a küzdelmeit az életben. Kissé zaklatott a vers, mint a kételkedés...
Jan_Monses: (01-20-2004 @ 09:36 pm)
Nekem nagyon tetszik a versed...
gratulálok.
jan