nincs már Bűn se Bánat
követhetetlen lett az Isten,
szeretném fölszedni a kavicsokat az égről,
szeretném elfújni a felhő-hajókat,
szeretnék gyermekarcú holnapot,
szeretnék kalapot emelni,
szeretnék,

Istenem, ez már így van készen?
Rendbetehetetlenül, már egészen,
Így csak félig dicsérten,
Ilyen veszélyben, ilyen szeszélyben,
Ok nélkül, céltalanul,
Ennyire józanul, ennyire józanul?
Már meg lehet fordulni?
Már méltatni kell?
Már lehet-e örülni,
A mocskos szájakra adott csókoknak?
Nincs ez elrontva, nincs ez megrontva?
Már vállalni kell?
Már állani a sorokba?
Már húzni kell?
Már volt, hogy Rajta! Fel!
Nem hiszem, valami nincs rendben,
Valahogy nincs ez rendben,
Ezt ketten titokban elintézhetnénk,
Csak mi ketten,
Csak könnyedén,
Egy pokrócon elheverve,
Képzelni arcokat a felhőkbe,
Nevetve, vidáman abbahagyni,
Elkezdeni egészen másért,
Másokkal és másként

2002.09.02.