Kinézek az ablakon,
Eső esik - hallgatom,
Amit tudok, tán nem titok,
Egyetlen titkot sem tudok?

Csak nézek, nézek kifelé,
Máglyát raktak a szív elé,
Amit tudtam, hát azt se már (?),
Aki itt van, mire vár?

Hideg eső, sűrű is,
Sose áll el, érzem is,
Még feketébb felhők jönnek,
Sehogy se lesz könnyebb.

Csak a sár, a sarat hordom,
Csak a könny ered meg folyton,
Mintha minden lépéssel már,
Végzetedbe beljebb másznál.

És csak esik, esik szomorún,
Száradt ág a koszorúm,
Kiáltom, súgom, elnyelem,
Vajon ki bírja így velem?

Vajon ki bírja így velem?