Az ismeretlen felbukkan

Valaki a sötétből előlopódzott és furcsán nézett rám
- Magát ismerem – mondta, miközben a jobb válla felett hátrapillantott.
- Maga olyan, akinek a szavai összecsengnek és nem írja végig a sorokat – suttogta, alig hallhatóan.
Azután nyirkos kezeivel megszorította a kezemet és barna szemeiben jóleső melegséggel mondta:
- Mintha már régről ismerném.
Többet nem is szólalt meg, csak intett, hogy kövessem őt. És én elindultam…

Színek/
előszó

ezt a szót,
azt a szót,
minden szót,

ide vájom el,
ide ásom el,

tíz körmöm fekete,
tíz körmöm mindegyre
leszakad,

azt a szót,
ezt a szót,
minden szót
rám hagyjad

ne is csókot adj,
ne is csókot adj,
ne is csókot adj,

rímet adj,
rímet adj,
rímet adj,

az a szó,
az a jó,
ez a szó,
ez lesz jó
mint, hogyha

vagy a másik szó,
vagy ez utolsó
mint, hogyha

nem

minden kell,
mindennel
mindenkor
hogy mindent
elmondhassak…

2008/06/24