Gyertyaláng lobog,
          táncol a sötétben,
hópelyhek csillogva
          repkednek a szélben.

Zúzmara rajzolja
          csipkefátyol szárnyát,
ablaküveg derekára
          illeszti virágát.

Szobácska legmélyén
          kemence duruzsol,
apró kis kölyökmacska
          alszik, s dorombol.

A konyhában bizony
          nagy a sürgés-forgás,
emitt beigli tekeredik,
          amott hurka-kolbász.

Készül már a pörkölt,
          finom galuskával,
halászlé is rotyog,
          potyka a busával.

Az asztal megterítve,
          ünneplő ruhában,
aranytányér, ezüstkupa
          fénylik, de csodásan.

Finom szőlő vére folyt,
          most kancsóban várnak,
kamrában a sütemények
          halomban állnak.

Pici, piros dobozocskák,
          aranyló kis masnival,
ajándékot rejtegetnek
          cukorkával, csokival.

Megbújnak az ágak alatt,
          lapulnak nesztelen,
csillagszóró szikrájában
          fürdenek csendesen.

Karácsonynak éjjelén
          boldogság száll felétek,
beborítja erdőt, mezőt,
          bokrokat s a rétet.

Libeg-lebeg a hóesésben,
          szárnyra kap egy dallam,
meghallod ha nagyon figyelsz,
          s add tovább egy dalban.