Fullextra.hu

Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.

Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!

Tagjaink könyveit itt rendelheted meg

Fullextra Arcképtár

Szolgáltatások

· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

:
Azt kérted meséljem el milyen?
Meséljem el, milyen, mikor az embert elkapja a láz?
Mikor a lábadban érzed a lóerőket?
Mikor nincs más cél, csak az, hogy győzz?
Mikor akadály sincs, ellenfél sincs, csak a száguldás?
Rendben. Kapaszkodj!
Sokan vagytok. Vagy ötvenen. Mégis mindenki tudja, hol a helye, mi a feladata.
Nincs kapkodás, nincs üvöltözés, csak barátok, társak, „harcosok”- kik csatába mennek…
Kíváncsiskodók, kik azt nézik, ki a jobb.
Pedig nem látványos. Nem is lehet. Hisz illegális. Ha megállítanak, véged. Nincs hová elbújni, hisz a városban vagy. Az a jó, minél átlagosabb, amiben ülsz.
Elrajtol az első pár, s a szíved a torkodban dobog. Meghallod a csikorgó gumikat, a bőgő motor hangját, ami majdnem olyan, mint mikor egy Boeing küzd a magassággal. Orrodba csap a benzingőz és- néhol- a nitro összetéveszthetetlen elegye… s te már nem férsz a bőrödbe, hisz már csak percek, pillanatok… te következel.
Mikor melléd áll az indító, már nem nézel mást csak a szűk utat. Csak a távolságot. Nem látod az ellenfeled sem.
Sötét van. Lámpád sincs.Érzed az utat. Hív, magába szippant: Győzz le!- esdekel. Bőg a motor, szinte sikít, a fordulatszámláló már rég a piros mezőben jár, s te vársz. Egy izzadtságcsepp végiggördül a homlokodon, de észre sem veszed. Vársz. Nem nézed embered, érezned kell. Érezni, mikor karja lendül… mikor kipördül… mert a gázt akkor taposni kell… nem nézni, csak nyomni az első kanyarig… a váltót csak ujjaddal… még a térded is kell a kormányhoz.
Isten vagy, mikor a szél az arcodba vág, a cd bömböli a Maident, ami csakis a „Fear of the dark” lehet, mikor érzed a kezedben, a lábadban, de még a fenekedben is az erőt, ami alattad száguld… és ura vagy. Irányítod. Azt csinálja, amit akarsz. Betörted. Megfogtad.
Érzed, mikor jön a keményebb szakasz. Ahol már nem jó az aszfalt, ahol kanyargós ismét, ahol szűkül az út.
De vissza nem veszel. Nem vehetsz. Menni kell. Repülni. Ha lassulsz, feladod. Rimánkodsz minden egyes milliméterért a sebességmérőn, mert neked kell győzni. Te vagy a jobb. Tudod. És be is fogod bizonyítani.
Már érzed, ahogy a szél kifelé sodor a kanyarból. Nincs mese, vissza kell váltani. De kettőhúsznál az maga a halál. Választhatsz. Elszáll alólad minden, vagy kipörögsz, de talpon maradsz. Döntesz, inkább a ringlispír. Ha angyalod veled van, megfogod. Ha nincs…
Annyi helyed van csak, hogy pörgés közben az ellenfél épp ki tud kerülni, nem csapódik beléd. Fél kézzel a kormányt tartod, de az erő kitépi kezedből, s tehetetlenül gabalyodsz a véget nem érő spirálba, míg hatalmas döccenéssel meg nem állsz. A gumik felét az aszfalton hagyod, a fejed lenyomata a szélvédőn díszeleg, de te csak a másik autó távolodó hátulját látod.
Nem adod fel. A sebességváltó hatalmas reccsenéssel ugrik a helyére, s te tövig nyomod a gázt. Azonnal ismerős remegés fut végig benned. Üldözöttből vadász leszel. Te vagy a jobb, hamar beéred. Nincs más cél, csak megelőzni, lenyomni őt.
Már szinte összeértek, de nem hagyja magát. Ide- oda rántja a kormányt, s te ekkora sebesség mellett kénytelen vagy akkor megpróbálni, amikor az egyetlen lehetőség adódik. Mikor egy sávra szűkül az út. Ez az akarat harca. A bátorságé. Ki meri. Olyan közel vagytok, hogy a két tükör összeér. Ki fog engedni? Te nem.
Becsukod egy pillanatra a szemed, a kezed elveszed a sebességváltóról, a lábad a fék fölül. Nem fogsz meghátrálni. Már az ő ritmusán vagy, együtt halad a két monstrum. Még egy pillanat…
Csak annyit érzel, szabad vagy. Nincs ott. Nincs melletted senki már. Győztél.
Az adrenalin olyan sebesen száguld ereidben, hogy szinte levegőt sem kapsz. Lassan állsz csak meg, csendesen, hagyod, hadd vívjon agyad a történtekkel. Látod a többieket messziről… de most csend van körülötted. Csak a felhevült motor pattogása töri meg csended. De édes a zaj. Győzelmi zaj.
Mikor társaid feltépik az ajtót, nem tudsz mozdulni, kezed még vitustáncot jár, kapaszkodik a kormányba. Gyomrod felkavarodik, s csak nagy nehezen jutsz el az első bokorig. Autód ott áll a kör közepén, mint győzelmi trófea, s te csodálod kitartásáért. Hisz veled volt. Megcsinálta neked…
Hogy milyen érzés?
Most már tudod.
Ilyen!