[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 257
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 257


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Cím: Shusi
Szerző: AngyaliAndi - Laki Andrea
(08-22-2008 @ 06:37 pm)

:

Van egy olyan rossz szokásom, hogy ha bármiféle ismeretlen étellel találkozom, azt nekem feltétlen meg kell kóstolni. Nem egyszer bántam én ezt már meg, de hát a rossz szokások azért vannak, hogy tanuljon belőlük az ember lánya. Az már a saját bajom, hogy rendre elfelejtem ezeket a tanulságokat.
A minap is valami irtózatosan nagyonmuszáljeztmegnéznianya filmet láttunk egy plázában, ami nekem felért egy foghúzással. Kifelé jövet pont azon gondolkoztam, hogy ezt a sokkot azonnal le kell vezetnem valami butikon, mikor egy étterem mellé értünk, ahol japán ételeket árultak. Régóta ki akartam már próbálni ezt a konyhát, s úgy éreztem, mivel a pálcikával már elég jól boldogulok, a kaja sem okozhat nehézséget, mivel talán, ennek a konyhának a technikája a nagyobb kihívás, nem az ízei. Életem első doboz shusijával boldogan masíroztam hazafelé, s boldogságom még nagyobb lett, mikor otthon kiderült, ehető a herkentyű, sőt, még ízlett is.
Mondjuk a wasabi okozott némi meglepetést, mivel azt hittem apósom halászlevénél erősebb étel nem létezik, mert az már lyukat marna az edényen, de tévedtem. Most már tudom, miért díszítik a keleti konyhákat sárkányokkal. Szimpla portrék azok a majdani vendégekről.
A gyömbérben is csalódtam, és rájöttem, nekem az üveges, szénsavas, barna változata jobban bejön, mint az ecetes, édeskés, mégis ehetetlen eredetije.
Kiderült, az a feketészöldesbarna izé, amibe a rizs gyömköszve van, az algalap, és nem is olyan rossz az íze, ellenben a szagával, ami elég rendesen kiakasztotta szegény kutyusomat. Elő sem jött az asztal alól egy órán keresztül, csak többszöri szellőztetés után.
Úgy gondoltam, erre rá fogok szokni, nagyon ízlett. Aztán jobban belegondolva rájöttem, annyira mégsem fogok rászokni, ugyanis az egész családi költségvetés kevés lenne ahhoz, hogy én ebből párszor jól lakjam. És akkor még arról nem is beszéltem, hogy rajtam kívül még másnak is ízlett.
Ha venni nem fogok, akkor majd csinálok. Néztem én ott a shéfet, miközben készült az enyém, hogyan, miként tekergeti a dolgokat, és hát meg kell, hogy mondjam, nem egy nagy vasziszdasz. Nehogymár egy gyakorló háziasszonyon kifogjon holmi kis halvakarék.
Pedig kifogott. Már azzal, hogy nincs receptem. Mert addig rendben van, tekerni már roppant jól tudom verbálisan, de mit kell belerakni? Hiába van három tonna szakácskönyvem, amiben még az is le van írva, hogy a csodaszarvast, hogyan kell elkészíteni párolt répával, a shusi valahogy kimaradt belőle. Sebaj. Majd veszek akkor még egy szakácskönyvet, ami shusira van specializálódva. Gondoltam én. Egyetlen kis füzetkét találtam, amiben csak annyi volt lényegében leírva, hogy a shusiba azt rakunk, amit akarunk, és a rizzsel vigyázni kell, mert ragad. Hurrá. Akkor irány a háló. Manapság már minden magára valamit is adó szakácsnő onnan szerez be recepteket.
A kereső hamar megtalálta nekem, bár valamit félreérthetett. Recepteket nem, viszont éttermek telefonszámát annál többet dobott ki. Kezdtem azt hinni, a shusi készítés japán nemzeti titok. Mindegy, ezzel majd ráérek akkor foglalkozni, ha már minden hozzávalót beszereztem. Ami pont akkora nehézségnek bizonyult, mint a receptvadászat. Az egyik szomszéd néni emlékezett rá, hogy a Tolbuhin körúton, a csarnokban látott egy olyan boltot, ahol nem ismerte fel, miket árulnak. Szerinte, nekem ott kell keresgélnem.
Igaza volt, ez az én üzletem. Vettem rizst, szójaszószt, már csak az algalap hiányzott. Azt tudtam, hogy valami lányneve van. Juli, vagy Zsuzsi, vagy Gizi… Nem sokáig fuldoklott az eladó a röhögéstől. Fél óra után kinyögte, hogy amire gondolhatok az Nóra lehet, mert ezt a lapot nori-lapnak hívják. Még segítőkészen elmagyarázta azt is,hogy vizes kézzel kell közelítenem felé, és nem árt, ha egy bambusz tekerő lapot is veszek, úgy könnyebb tekercselni. Rá is találtam arra is hamar, pont úgy nézett ki, mint a konyhába a redőnyünk. Csak kicsiben.
Imígyen jó tanácsokkal és hozzávalókkal felszerelkezve, nekiláttam a shusi készítésnek.
A rizsből úgy fél kilónyit főztem meg, de aggódtam, hogy elég lesz-e. A gyerek szerint ez pont majdnem fél kilóval több, mint ami kell majd, de nem ért ő ehhez, kell ennyi hozzá. Gondoltam én. Csak azt nem mondta senki, hogy ez a rizs nem duplájára dagad, hanem négyszeresére. Nem baj, ipari mennyiségű Nóralapot vettem, elég kell, hogy legyen hozzá.
A lazac és az avokádó felszeletelése nem okozott gondot, és amíg én ezzel játszottam, kész is lett a rizs.
Tudom, mondták, ragadni fog. És voltak is fogalmaim a ragacsról. De- és ezt mindenki higgye el nekem- tévedés azt hinni, hogy a karamell a legragadósabb izé, amivel a konyhában találkozni lehet. Elkövettem azt a hibát, hogy beledugtam a fakanalat. A közepébe. Gyakorlatilag egyben húztam ki az egész rizst, tökéletes lenyomatot kapva ezzel a lábosról. Tudom már, miért könnyű ezeket az ételeket pálcikával enni. Nem az a kunszt, hogy miként marad a két pálca között a kaja, hanem, hogy miként szeded le onnan.
Miután minden alkatrész elkészült, nekiláttam a művelet legérzékenyebb részének, a göngyölésnek.
A Nóralapos zacskó kivágása a kutyust ismételten az asztal alá száműzte. Mentem volna én is vele a legszívesebben, de akkor ki csinálja meg a shusikat?
Túl nagynak találtam a lapokat egy tekercshez, hát félbevágtam őket. Amit azonnal meg is bántam, ugyanis elfelejtettem kivenni közülük a páramentesítő kis tasakot, s pillanatok alatt egyenletesen beborította a követ az átlátszó kis gömböcskék serege. Ami látványnak gyönyörű, ám rálépni elég rossz móka.
Bevizeztem a kezem, ahogy az utasítás szólt, de úgy látszik mégsem eléggé, mert az algalap csak benedvesedett, de leválni már nem volt hajlandó a tenyeremről. Ráadásul elkövettem azt a hibát, hogy a másik kezemmel akartam lehúzni, így arra is ráragadt a maradék. Arra gondoltam, ha rajtahagyom, a következő lapnál már nem lesz ilyen gondom, hisz a tasakban sem ragadtak egymáshoz, de tévedtem. Valahogy mégis nedvességet kapott a kezemtől a többi is, mert amelyikhez nyúltam, az mind olyan ragadóssá vált, mint a csiriz. Nemsokára centi vastag algaréteg borította a kezem.
A következő zacskóval már rutinosabb voltam. Előre kihalásztam a páramentesítőt, a kezemen már megszilárdult az algapakolás, így ahhoz már nem ragadt semmi, a fakanálról is le tudtam vakarni a rizst egy kés segítségével… szóval kezdett hasonlítani a shusim egy vérbeli japán shusihoz.
Az utolsó mozzanat a szója- szósz volt. Azt nem tudom, az étteremben, hogyan tálalták volna, mivel dobozban kértem, és elfelejtettem rárakni itthon. Az illata nem volt rossz, így bőségesen meglocsoltam vele a kis tekercseket. Bár ne tettem volna. Szerintem egy ilyen kis egy decis üvegbe egy komplett sóbánya eszenciája van tömörítve. Én még életemben ilyen sós ételt nem kóstoltam. Szépnek szép lett a shusim, csak épp ehetetlen.
Na mindegy, akkor kezdjük elölről. Végy fél kiló shusi rizst…









(1031 szó a szövegben)    (992 olvasás)   Nyomtatható változat


mango: (08-22-2008 @ 06:55 pm)
:)))) ___________ Ez hátha segít :)) [...]hurkapálcikákból készített szőnyeg, amit eredetileg bambuszból csinálnak. Ennek segítségével tekerjük majd fel a Sushi-t. Rajta a sötét színű négyzetes lap a nori, szárított tengeri algából készült, és ez tartja majd össze az egészet. Szóval fogjuk a nori lapot, tegyük a szőnyegre, és kezdjük el rápakolni szépen a főtt rizst, lelapitva és tömörítve. A végén hagyjunk szabadon pár centit. Hogyan készül a rizs? Körülbelül 3-4 adaghoz szükséges: 4 csésze hosszú szemű rizs, 4 csésze víz, 2 evőkanál Mirin (japán édes rizsbor vagy helyette valamilyen édes fehérbor), fél csésze rizsecet (vagy például fehérborecet), 5 evőkanál cukor, 2 teáskanál só. A rizsszemeket először öblögessük át. Ezután egy tálba téve adjuk hozzá a 4 csésze vizet és a Mirint. Ezt így hagyjuk 30 percig ázni. (Közben nekiláthatunk a töltelék elkészítéséhez.) A fél óra után erős lángon kezdjük melegíteni, és a forrástól számítva 1 percig forraljuk, majd vegyük kis lángra és így főzzük 20 percig. Ha ezzel is megvagyunk, akkor vegyük le és tegyük félre lefedve 10 percig. Addig keverjük össze a fél csésze rizsecetet, az 5 evőkanál cukrot és a 2 teáskanál sót. A 10 perc letelte után szedjük át egy másik, például fa tálba a rizst, és keverjük hozzá az előbbi keveréket. Végezetül teritsük le és hagyjuk kihűlni. Hogyan készül a töltelék? A töltelék szinte bármiből készülhet, ezért nagyon sokféle lehet. Előbb elmondjuk, hogyan csináljuk, aztán ajánlunk pár variációt. Az összetevőket daraboljuk fel hosszában körülbelül fél centiméter keresztmetszetűekre. Mindenből elég egy kevéske, például negyed paprika, 2-3 gomba, 10cm póréhagyma. A töltelék ízesítéséhez szükséges: 1 csésze hideg víz, 2 teáscsésze Mirin, 5 teáskanál shoyu (sötét szójaszósz), 2 teáskanál cukor. A felszeletelt alapanyagot hideg vízben kezdjük melegíteni és a forrástól számítva 10 percig főzzük. Ha kész, a fölösleges vizet öntsük le, hogy annyi maradjon, ami még éppen ellepi a tölteléket. Ezután adjuk hozzá az ízesítőket, keverjük össze, és ebben a lében hagyjuk kihűlni. Akkor most folytassuk a Sushi készítését. A rizses réteg közepére rakjuk a tölteléket. Általában egyszerre kétféle, jól összeillő ízzel töltik fel, de mi sokmindent belepakolunk :) A képeken például aprított tonhalat kentük alulra, és rá rétegekben paprikát, uborkát és hagymát raktunk. A másik képen lazacpástétomot kentünk a rizsre, majd ananászt és Shiitake gombát raktunk rá. Minél vastagabb a rizsréteg és minél több tölteléket teszünk rá, annál nagyobb lesz a tekercs is. Ez fontos momentum, mivel a Sushi egyik jellegzetessége a szép esztétikai külső. Lássunk még néhány variációt ötletnek: sonka-ananász, tojás-paprika, tojás-kaviár, lazac-hagyma, spenót-uborka-avokádó-tök-gomba, lazac-avokádó-szezámmag, kaviár, uborka, tonhal, póréhagyma, kaliforniai paprika, omlett, Kampyo (japán tök), daikon (japán retek), wakegi (újhagyma)... Következik az a rész, ami kis gyakorlást és kézügyességet kíván. Feltekerjük a norit mindenestül a bambusz szőnyeg segítségével. Alulról fogjuk a szőnyeget és a rizses rész kezdetét illesszük oda a rizses rész végére, közben igyekezzünk, hogy henger alakú maradjon az egész. A képen látható, hogy pár centiméternyi nori szabadon marad. Igazítsuk a tekercset óvatosan a szőnyeg középre, majd görgessük tovább annak segítségével, hogy a maradék nori is rásimuljon. Kicsit nyomkodjuk meg a kezünkkel. A nyomás hatására egy kis nedvesség jön ki a rizsből, ami ragadóssá teszi a nori belső felét. Formáljuk meg a tekercset, hogy szép henger alakja legyen, ezután kiteríthetjük a szőnyeget. Az eredmény egy csodaszép tekercs. Ilyenkor tölti el az embert a megelégedettség és az öröm :) Tegyük félre és jöhet a következő. Ha végeztünk valamennyi tekerccsel, akkor vegyünk elő egy fa deszkát vagy fa tálat, amire esztétikusan ki tudjuk pakolni a felszeletelt Sushi-t. Kerítsünk egy nagyon éles kést, mivel a nori kicsit ragadós és rugalmas, nehéz elvágni úgy, hogy ne deformálódjon a henger. Nedvesítsük a késünket minden vágás előtt meleg vízben, és gyorsan mozgassuk. Egy vékony tekercsnél hosszabb, egy vastagnál rövidebb szeleteket vágjunk le. Vegyük figyelembe, hogy ezek a Sushi darabok egy falatnak felelnek meg, tehát akkorát vágjunk le, amit egyben be tudunk kapni. Ha ezzel megvagyunk, innentől már csak a tálalás van hátra. Tálalás és fogyasztás A következő dolgok tálalása a Sushi mellé nem követelmény, de velük jó igazán, vagy valami hasonló ízű ételekkel: wasabi (zöld szemű japán torma, vagy erős torma), shoyu (sötét szójaszósz), gari (ecetben eltett gyömbérszeletek) vagy friss gyömbérforgács, sake (rizsbor) vagy zöld tea, misoleves, ananászdarabok. A tálcán valamilyen formát alkotva legyenek elhelyezve a Sushi-k. Általában hatosával rakják ki, vagy plusz jelet formálva kettesével, kör vagy téglalap alakban. Az étkezők elé rakjunk ki egy közepes méretű tányért. Tegyünk a szélére 1 kiskanálnyi wasabi-t, gari-t és sok ananászdarabot. A jobbkezeseknek jobb kéz felé, a balkezeseknek bal kéz felé egy kicsi tányért, amibe öntsünk egy kis shoyu-t, az evőpálcikákat tegyük keresztbe a tányéron. A másik oldalra csészébe zöld teát vagy sake-t helyezünk. Van aki sört iszik hozzá. A misolevest is jobb kéz felé a shoyu-s tányérnál messzebb helyezzük. Akkor lássunk! A pálcikákkal megfogunk egy darab Sushi-t a középen lévő tálról, beletesszük a shoyu tányérba, hogy felszívjon egy kicsit belőle a rizs, majd rátesszük a tányérunkra. Itt tehetünk rá wasabi-t és gari-t, majd egyben bekapjuk a pálcikák segítségével. A wasabi és gari erős íze miatt ajánlatos hozzá ananászt is enni. Ennyi :) Tucatnyi íz harmóniája. Nagyon finom! Pár hónappal később irom ezeket a sorokat. Most, hogy már sikerült egy Sushi-t jól elrontani - így több tapasztalattal bírni - annyit fűznék hozzá, hogy a rizst nem szabad túl puhára és ragacsosra főzni, mert úgy kicsit gusztustalan lehet; elég, ha nem hullik szét darabokra. A Sushi egy összefoglaló név. Ezeket a féléket ismerem: sashimi - nyershal a fő része egy kis rizsen nigiri - kézi készítésü, rizs alapú Sushi, amit párosával tálalnak maki - lásd fentebb :) oshi - a maki préselt kockákra vágott verziója inarizushi - töltött szójakocsonya, vagy tofurolád.

lena1: (08-22-2008 @ 06:59 pm)
Drága Andika, elbűvöltél a kitartásodddal. Én már az elején abbahagytam volna. Te legalább megtanultad, hogy lehet minél kevesebb hiba nélkül elkészíteni ezt a különleges ételt. Szeretettel ölellek.Pótod.

szellzsofi: (08-22-2008 @ 07:59 pm)
Nagyon jó a stílusod. (Fogadni mernék, hogy még egyszer bepróbálkozol. :))) Én olyan 10 éve a szójaszószt megkóstolva feladtam. :D (és akkor még nem is beszéltem a hülye halesszenciáról)) cuppppp

AngyaliAndi: (08-22-2008 @ 08:24 pm)
:))))))))))))))))) Anikóm, én is így csináltam!!!:))))))))))))) Köszönöm szépen! Puszillak!

AngyaliAndi: (08-22-2008 @ 08:26 pm)
Húúúú Zsófi, nekem a halesszencia kimaradt. Hála a jó égnek. Egyébként a bepróbálkozás megvolt. Már jobb lett!:))))))))))) Puszillak!

AngyaliAndi: (08-22-2008 @ 08:27 pm)
Drága pótom, jó dága tanulópénz, de roppant jól szórakoztam közben.:)))))))))))))) Puszillak!

Thalassa: (08-22-2008 @ 10:25 pm)
Hát ez fergeteges!!! :D:D:D:D Olyan jót nevettem! Tesómnak is felolvastam :D Látom magam előtt a Nóralapokat! :D Szuepr! Puszillak!!

Samway: (08-23-2008 @ 01:29 pm)
nagyon jó ez rád vall Andi..kitartás és humor:))))

tokio170: (08-23-2008 @ 04:04 am)
Andi, szerintem a szakét már NE TE próbáld elkészíteni hozzá - majd legközelebb... Még a fináncok kezére jutsz a végén! Állítólag viszont a két erő, a szusi, és a szaké kioltja egymást, tehát egy falat szusi, egy korty szaké... így csinálják az igazi szamurájok. Én meg csak fenem itt a kardomat... :DDD Puszóka!

AngyaliAndi: (08-23-2008 @ 09:37 pm)
Nikci,legközelebb együtt csináljuk!:)))))))))))))))))) Puszillak!

AngyaliAndi: (08-23-2008 @ 09:40 pm)
Laci, azt meg sem próbálom. Láttam harcedzett férfiakat zokogni egy pohár után, úgyhogy gyanítom engem már a szaga kiütne.:)))))))))))))) Puszillak!

AngyaliAndi: (08-23-2008 @ 09:49 pm)
Köszönöm Samy!:))))))))))) Pedig nem szoktam ennyit bénázni a konyhában.:)))))))))))) Puszillak!

Anna1955: (08-24-2008 @ 04:25 pm)
Látod gyermekem, ezért én már meg sem kóstoltam...:)))) Ez után pedig még véletlenül sem fodom...:)))) De a mozi az jó volt...:))))

AngyaliAndi: (08-24-2008 @ 08:25 pm)
Persze anyu. Neked. Nekem meg attól forgott a gyomrom. Brosnan flitteres cumóban, magassarkúban, és még énekel is... pfffffffffff:)))))))))))))))Puszillak!

AngyaliAndi: (08-24-2008 @ 09:33 pm)
Andi, ha csinálok, igérem azonnal szólok.:))))))))) Puszillak!

anyatka: (08-24-2008 @ 09:41 am)
Most kezdtem a vasárnapi ebéd főzését, de inkább pörkölt, meg rántott hús lesz krumplipürével.:))) A rízs nálam is tud ragadós lenni, legalábbis eddig azt hittem, de most, hogy elolvastalak, már tudom, hogy nem is.:)))))))))) Ne add fel, egyszer biztos sikerülni fog, és nyitsz egy sushi éttermet, de akkor szólj, mert a tiédet megkostólnám. Puszillak!!!!:)))))))) Andi

piroman: (08-25-2008 @ 09:24 am)
Hehe! Az a titok, hogy sörözni és unicumozni kell közben. Attól megvilágosodik minden és kisebb kéziszerszámok is előkerülnek. :)

AngyaliAndi: (08-25-2008 @ 09:43 pm)
Igazad van Piró!!!!!!!!!!!!!!!!!! Hogy ez nekem nem jutott eszembe.:))))))))))))))) Puszillak!

  

[ Vissza: AngyaliAndi - Laki Andrea | Művek listája ]

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.36 Seconds