Baggio011: (09-15-2008 @ 02:34 pm)
Mélyen megérintett a versed, azt hiszem ezt én is ugyanígy elmondhatnám szóról-szóra. Gyönyörű lett! gratulálok:)
zsuka49: (09-15-2008 @ 05:31 pm)
A versed tele fájdalommal, reménytelenséggel, kétségbeeséssel Andikám - de nagyon klassz - gratulálok hozzá!:)))
Puszizsuzsi
LEKA: (09-15-2008 @ 06:05 pm)
Andi! Olyan ereje van a gondolataidnak, hogy csak na...Fantasztikus az egész! Puszi:))
janos51: (09-15-2008 @ 06:49 pm)
Az angyal is ember, transzcendensen-időlegesen- beléd költözött egy kisördög? na ja, persze /gondolom/ csak az érzéshullámok egyes csúcsait szeretted volna érzékeltetni, mi minden zajlik a megcsalt vagy elhagyott/még mindig lángoló/ szerelmes szívben-lélekben.
Ha így igaz, akkor pusszantalak. Üdv János
Thalassa: (09-15-2008 @ 10:17 am)
Azért csak vannak csodák... néha pont ott, ahol nem is várjuk... néha talán pont egy olyan emberben, akiben nem is gondoltuk, csak talán még nem találoztunk vele... és, aki szeret, nem lehet elátkozott :))) Sok-sok puszi!!! :)
AngyaliAndi: (09-15-2008 @ 10:30 am)
Igen,te már azt hiszem ezt tudod...:))))))))))))) És nem akarom, hogy a tiéd elátkozott legyen.:)))))))))))) Puszillak drága!
Julianna: (09-15-2008 @ 10:31 pm)
Nagyon hatásos vers, csodálatosan tudod kifejezni a fájó érzelmeket. Aki nem élt át hasonlót, az is megérti, mi a boldogtalanság. De a helyzet változhat..., lehetnek még csodálatos idök, érzelmek...
Lyza1: (09-15-2008 @ 10:32 am)
Andykám, aki szeret az nem lehet átkozott...ez egy gyönyörű érzés, melyet nem szabad gyalázni...ennyi volt ennyit adott és majd kárpótol az élet máshogy...Ne csüggedj, s lépj túl rajta, lassan, de biztosan...Ha szereted, azt akarod úgyis, hogy boldog legyen, ha nem veled, mással...Megértelek...de...Ölellek: Lyza
AngyaliAndi: (09-15-2008 @ 10:50 am)
Lyzám, az alárendeltség miatt átkozott. Olyankor az ember akarat nélkül él... köszönöm, hogy olvastál.:))))))))))))) Puszillak!
zoria: (09-15-2008 @ 11:14 am)
Nagyon nagy fájdalmad lehet. Remélem gyorsan elmúlik és látni fogod a szép oldalát megint. vali
Elena81266: (09-15-2008 @ 11:38 am)
szia, szép alkotás, és tán sajnos én is igy gondolom. Átkozott szerelem, a szerelem átkozott.
lena1: (09-15-2008 @ 11:42 am)
Volt egy parányi szív, aki szeretett, de jött az őszi alkony és minden elveszett. Mára már a kép is fakult a tölgyfaasztalon, csak a szakadéknyi fájdalom él, mely ráncot éget bársonyarcodon. Tudom mit érzel. Jól tudom. Szeretpótod. Ölellek.
alamina: (09-15-2008 @ 11:48 am)
Andi, nagyon szép a versed. Tiszta, fájdalmasan őszinte. Megértelek, átérzem a bánatod. Elizabeth Kübbler Ross leírja a Halál és a hozzá vezető út c. könyvében a halál elfogadásának hét állomását. Ez a tiltakozáson, hárításon, depresszión át vezet végül az elfogadáshoz. Nekem valahogy a szerelem /egy kapcsolat/ befejezése is hasonlót jelent. Hiszen ez is egyfajta gyász,és bizony itt is hosszú az út az elfogadásig. Hát persze, hogy nem az az első lépés, hogy éljen ő más oldalán boldogan, hiszen annyira szeretem. Lehet,hogy ez az érzés el se jön. Furcsa dolog a szerelem. Saját érzéseinket vetítjük rá valakire, saját világunkba képzeljük őt.Valódi szeretet ez, vagy inkább önzés? Nem tudom. Mindenesetre még az örömteeli perceiben is bennerejlik a fájdalom. Hidd el, hogy valamiért így lesz jó. Másban is benne rejlik az a csoda, amit Benne felfedeztél és Lehetz, hogy más a Benned rejlőt is jobban értékeli majd. Bízz magadban. Ölellek. Ildi
Anna1955: (09-15-2008 @ 12:26 pm)
Nagyon szép vers ez is...A kép is valóban jól szimbolizálja a mondandót...Nem hiszek az "elengedlek, hogy légy boldog" mesében. Maga a szerelem érzése, önző érzelem, nem is lehetne másmilyen, hiszen birtokolni akar, feltétel nélkül teljesen. Mikor már nem így érez az ember, akkor múlóban van az a tűz, amelytől vibrál a levegő, és izzanak a sejtek, két ember között...Elgondolkodtattál verseddel...:))))
piroman: (09-15-2008 @ 12:48 pm)
Igaz. De talán, ha nem akarod annyira, még lehet. :)
szellzsofi: (09-16-2008 @ 02:20 pm)
Kedves Hegyi Patakom, most láttam egy orosz horrorfilmet (megdöbbentően forradalmian nagyon nagyon nagyon jóóóó) - lényeg: a világ majdnem elpusztult, mert valaki megákozott egy igen erős leányzót (aki jó volt ítzig-vérig, épp ezért volt annyira erős). A feloldás az lett volna, ha az átkot mondó személy leveszi azt, csak épp nem tudták, hogy az ki. Aztán kiderült, hogy ő maga átkozta meg magát tehetetlenségében. Elgondolkodtató. Szeretlek. puszi
naiva: (09-16-2008 @ 06:31 pm)
Olyan ez a versed Andi, mint egy feltörő zokogás, amit sokáig visszatartottál.../Én így érzem/ . Az ismétlések, a vers szerkezete, minden zaklatottságodra utal... A szerelmet meg szidhatjuk, de azért mégis kell!:))))Puszi
anyatka: (09-16-2008 @ 07:29 am)
Teljesen igaz, ha az a másik süket, vak, akkor hiába az akarat. De talán erre is van magyarázat, talán más valakinek van vevője, az adott jelekre. Nagy gratula, mint mindig:))))))))) puszillak
AngyaliAndi: (09-16-2008 @ 08:31 am)
Köszönöm Zoria, hogy nálam jártál.:)))))))) Puszillak!
AngyaliAndi: (09-16-2008 @ 08:32 am)
Hát igen Elena... sokan vagyunk ezzel így. KÖszi, hogy olvastál.:)))))))) Puszillak!
AngyaliAndi: (09-16-2008 @ 08:45 am)
Drága Pótom... nagyon köszönöm neked.:))))))) Ezer puszi!
AngyaliAndi: (09-16-2008 @ 08:47 am)
Ildi, azt hiszem a szerelem önző. Hisz másban magunkatb keressük, a magunk boldogságát. S mikor megtaláljuk, persze, hogy nem eresztjük. Köszönöm, hogy olvastál.:)))))))) Puszillak!
AngyaliAndi: (09-16-2008 @ 08:55 am)
Köszönöm anyu.:))))))))) Puszillak!
AngyaliAndi: (09-16-2008 @ 08:57 am)
Nem tudom Piro.:)))))))))))))) Köszönöm.:))))))))))) Puszillak!
AngyaliAndi: (09-16-2008 @ 09:06 am)
Nagyon köszönöm Gabi.:)))))))) Puszillak!
AngyaliAndi: (09-16-2008 @ 09:11 am)
Nagyon örülök Zsuzsi, hogy tetszik.:)))))))))) Puszillak!
AngyaliAndi: (09-16-2008 @ 09:13 am)
Évi, nagyon örülök, hogy így látod.:)))))))))) Köszönöm szépen.:)))))))) Puszillak!
AngyaliAndi: (09-16-2008 @ 09:14 am)
Csak félig van így János.:)))))))))) köszönöm.:)))))) Puszillak!
AngyaliAndi: (09-16-2008 @ 09:35 am)
Nagyon szépen köszönöm Editkém!:))))))))))) Puszillak!
AngyaliAndi: (09-16-2008 @ 09:38 am)
Zoli, én is úgy éreztem, ennek egyben kell maradnia. Megpróbáltam különbontani, de akkor már valahoyg nem úgy szólt...:)))))) Nagyon köszönöm, hogy mindig nálam jársz. Puszillak!
AngyaliAndi: (09-16-2008 @ 09:40 am)
Igazad lehet Andi, ha valaki egyfelé beszél, nehezen hall a másik oldalra.:)))))))))) Köszönöm neked.:))))))))))) Puszillak!
prince60: (09-16-2008 @ 12:17 am)
Kedves nagy A-k! Sokan elemezgetik a hsz-ükben az érzéseidet. Én nem tenném, mert a versből tisztán érezhető a rajtad uralkodó hangulat. No, de a versed az egy más téma. Remek hangulatát a nagyszerű ivének köszönheti. Lágy kifejezések és egyedi hasonlatok olvastatják tovább magukat. (mintha szotyizna az ember és nem tudja abbahagyni) ..., közben mégis egyre erősödő lendületet vesz, ami a végén kifejletté érik. Tetszik az ugyan arról a "rajtkőről" indulás minha külön versszakok lennének, de széttördelni vétek lenne őket. Nem írom, hogy szép vers, mert nem csak az, hanem jó is. Szeretettel: Zoli ( azért egy játékos, vidám verset is jó lenne olvasni Tőled)
mango: (09-17-2008 @ 01:58 pm)
Ismerem ezt az érzést, - én már a magam javára fordítottam rég. Máshogy már meghaltam volna. Látod? Ezt bányászta ki belőlem a versed...Egy jó vers ismérve: legyen mindenkinek inge...
erda: (09-17-2008 @ 08:11 pm)
Drága Andi! Felfokozott érzéseid felfokozták versed hangulatát is, ez nagyon jól érezhető a sorokból. Szeretet és gyűlölet: ikertetstvérek. Talán így van ez az áldással és az átokkal is. Nem tudom..., mindenesetre érzelmek keltik mindkettőt. Engem megrázott ez az "üzenet". Kívánok szebb és jobb napokat! :) Puszi: Éva
AngyaliAndi: (09-17-2008 @ 09:48 pm)
De jó Anikó, hogy újra itt vagy.:))))))))))) Köszönöm.:))))))))) Puszillak!
AngyaliAndi: (09-17-2008 @ 10:44 pm)
Évi a kettő között annyira vékony a jég...:)))))))))))))))Puszillak!
zsuzsuzsu: (09-17-2008 @ 10:50 pm)
Ismét itt vagyok egy kicsit, Andykám...
Élveztelek, s bár az utolsó sor nagyon is igaz, mégsem létezünk nélküle...
Szeretet nélkül.
Nagyon szép, tetszett...
AngyaliAndi: (09-17-2008 @ 11:02 pm)
Zsuzsi, de jó, hogy itt vagy.:))))))))))))) Köszönöm, hogy olvastál.:))))))))))))) Puszillak!
AngyaliAndi: (09-17-2008 @ 12:57 pm)
Zsófi, az biztos, hogy a véghez mi magunk pont annyit hozzárakunk, mint a másik. Vagy még többet is.:)))))))))))))) Puszillak!
AngyaliAndi: (09-17-2008 @ 12:59 pm)
Zsuzsi, erről az érzésről nem szabad, nem lehet olyan verset írni, ami csak csordogál... ennek zubogni kell.:)))))))))) Köszönöm soraidat.:))))))))))) Puszillak!
Eprecske: (09-18-2008 @ 05:26 am)
Csodás szép sorok! Szeretünk ez fáj nagyon!
Megérintet a versed. pusszi :)) Mártus
AngyaliAndi: (09-18-2008 @ 07:34 am)
Márti, nagyon szépen köszönöm.:)))))))))) Puszillak!
Minilany: (09-18-2008 @ 11:20 am)
Szeretni fáj, még akkor is ha viszont szeretnek, ha meg nem... szóval igen, aki szeret az átkozott, ezzel egyet értek... Nagyon szép vers... Puszi: Timy
AngyaliAndi: (09-18-2008 @ 11:41 am)
Nagyon köszönöm Timikém. Puszillak!
