Nyüszít a hajnal. Az éji csend törik,
hallom, ahogy már nem bírja reggelig
forog, és retteg, Istenem, kell a fény!
árnyak feszülnek markoló kezén
és torkán tapos a féktelen fájdalom.
Vele félek, ahogy kínjait hallgatom.
a_leb: (10-27-2008 @ 01:10 pm)
Köszönöm Neti. Örülök, hogy tetszett.
aLéb
a_leb: (10-27-2008 @ 01:11 pm)
Piro, megtisztelő a véleményed, köszi!
aLéb
alamina: (10-27-2008 @ 03:08 pm)
Mostanában olvastam, hogy a változás, válság, megváltás közös gyökerű szavak. Változni viszont nem könnyű, mindig fájdalommal is jár.Úgy érzem, benned valami fontos dolog készül megszületni.Már a múltkor is éreztem valami hatalmas szabadság vágyat a versedben és kiválóan érzed, hogy benned kell hogy mindez létrejöjjön először, hogy később a "valóságban" is tükröződjön.Első lépcsőfoka mindennek a csend, az önismereet, szembenézés önmagunkkal.Ilyenkor kopik a becsvágy, a felvett szerepek, játszmák lelepleződhetnek. Bár lehet, hogy nagyon félreértettem, de bennem ezeket a gondolatokat ébresztette a versed. Egyébként őszinte megfogalmazás és versnek is kiváló. Az utolsó sor utolsó két szava nekem kicsit nem illik bele a képbe. Mintha humorosra vennéd ezt az élményt, amely ilyen mély hatással volt rád. Ildi
Lyza1: (10-27-2008 @ 03:38 pm)
Nagyon szép vers Béla!...Szűk a tér, mindinkább repülni vágysz, szabadságot szeretnél, ezt nehéz elérni, mert hiába minden igyekezet "melledre ül"...Kíváló, kitűnő osztályzatú!...))):::Lyza
zanzaa: (10-27-2008 @ 06:55 pm)
Akár egy kishalál. Ami csodálatos. A versed pedig végig éltem, amíg olvastam. Nagyon örülök, hogy egyszercsak "idetévedtél" a fullra. Engem spec. mindig elvarázsolsz. Köszönöm :)
Eroica: (10-27-2008 @ 07:01 pm)
Újra születni, aLéb? Szerinted nem ugyanígy végződne minden újra és újra? A végtelen csendet soha nem érthetjük meg, és a fájdalom örök. Nagyszerű agónia.
lenaneni: (10-27-2008 @ 07:47 pm)
Minden versedben újra születsz a fényre. És én egyre nagyonn irígységgel, és egyre nagyobb lelkesedéssel gratulálok. Ölelés, Ilonka
felix: (10-27-2008 @ 07:52 pm)
Kedves a_leb, már a felütés is ismerős volt, és az a puha, bepólyált lebegés, a visszafojtott lélegzet, a várakozás nagyon jól, "foghatóan" van rögzítve. A nyüszítő hajnalból pedig mintegy megkönnyebülést hozóan születik a reggel. Nekem nagyon tetsző mű, gratulálok.
Szeretettel: félix
varga80: (10-27-2008 @ 08:04 pm)
Remek vers!!
Alcar: (10-27-2008 @ 10:36 pm)
Emlékszem rád... és a stílusodra. Ügyes, láttató, jó rímekkel megírt... klassz vers! Jó olvasni a míves alkotásokat. Kevés van.
lena1: (10-27-2008 @ 11:17 pm)
Mindig ugyanaz a szépség fogad, ha verseid olvasom. Jó elidőzni nálad. Szeretettel.Lena
Netelka: (10-27-2008 @ 12:42 pm)
Kiemelkedően jó vers ez, kedves aLéb. Szívből gratulálok!
piroman: (10-27-2008 @ 12:57 pm)
Újra születni a fénybe... Remek tartalom, szép kivitelezés. Grat.: piro
tokio170: (10-28-2008 @ 01:09 am)
Nagyszerűen érzékelteted az a határt, amikor már küzd a félhomály a sötétséggel, az ébrenlét az álomvilággal. Az utolsó két sorig remek az ütem. A gondolatok szárnyalása, azonban ezzel a két sorral megszakad, megfordul, szinte "leszögeled" az addigi nyitott lenge szavakat, és kényszeresen lezárod a témát.
"...és ahogy élni a felszínre űz föl, /
a reggelbe szűköl e szűk öl." Ráadásul itt a szűköl-szűk öl párosítás spontánul, és enyhén illúziórombolóan hat. Én el sem hiszem - például. Egyébként nagy ötös pacsi, hali! :))
Anna1955: (10-28-2008 @ 01:55 am)
Az álmatlan éj, sok gondolatot szül...Néha gyáván félelmeteset, néha erős elhatározást, -hogy no majd a holnap, hoz némi változást -, hitet a jövőben, vagy éppen a halál simítását... És jő a hajnal, talán szerencse is, mert fellélegezhet a szív, hogy egy új nappal a bennem élő csend ismét haladékot nyert... Versed ma éjjel mellém szegődött...
kisssp: (10-28-2008 @ 08:30 pm)
Nagyon komoly gondolatokat, érzéseket feszegetsz versedben. A hajnal nagyon válságos idő. Tragédiák, változások ideje, ugyanakkor a sötétségtől való szabadulás óráí is... Versed míves munka, elgondolkodtatásra késztető.
Üdv.: Péter
a_leb: (10-28-2008 @ 08:37 am)
Ildi, jól látod, és azt is, hogy valóban lecsaptam a végét, bár nem szántam humorosnak, de tényleg nem az igazi, gondolkodom rajta. Köszönöm, hogy végiggondoltad a versem, örülök, hogy olvasol, értelmezel.
aLéb
a_leb: (10-28-2008 @ 08:38 am)
Köszönöm a véleményed, Lyza!
aLéb
a_leb: (10-28-2008 @ 08:39 am)
Zanzaa, nekem öröm, hogy itt lehetek, és köszönöm szépen!
aLéb
a_leb: (10-28-2008 @ 08:42 am)
Pedg ezt tesszük nap mint nap, Erika, s lám, mégsem ugyanúgy végződik minden nap. Köszönöm, hogy olvasol!
aLéb
a_leb: (10-28-2008 @ 08:46 am)
Ilonka, köszönöm, hogy olvasol!
aLéb
a_leb: (10-28-2008 @ 08:49 am)
Felix, örülök, hogy közel került hozzád a vers, köszönöm, hogy olvastad.
aLéb
a_leb: (10-28-2008 @ 08:49 am)
Köszönöm, varga80!
aLéb
a_leb: (10-28-2008 @ 08:50 am)
Alcar, örülök a véleményednek.
aLéb
Eroica: (10-28-2008 @ 08:50 am)
Én nem születek újra! Én minden nap meghalok egy kicsit...
a_leb: (10-28-2008 @ 08:51 am)
Léna, nagyon köszönöm, hogy nem mégy el szó nélkül a verseim mellett. :-)
aLéb
a_leb: (10-28-2008 @ 08:55 am)
Tokio, nagyon örülök, hogy értelmezed a versem. Igen, teljesen megértem a záró sorral kapcsolatos reakciódat, bennem is maradt ilyen érzés, csak én elhiszem :-) Köszönöm!
aLéb
a_leb: (10-28-2008 @ 09:00 am)
Anna, köszönöm, hogy értesz. Mindig öröm nekem olvasni a reakcióidat.
aLéb
a_leb: (10-28-2008 @ 09:03 am)
Mi mind, Erika... és mégis újra nekigyűrkőzünk.
aLéb
northman: (10-29-2008 @ 04:03 pm)
Nagyon örülök hogy itt jártam...
Számomra egoistán aktuálisak e sorok
Köszönöm!
North
a_leb: (10-29-2008 @ 05:36 pm)
Én köszönöm, hogy itt jártál, northman!
aLéb
AngyaliAndi: (10-29-2008 @ 06:16 am)
Mindannyian vágyunk ujjászületni. Hányszor, de hányszor szerettem volna én is. És mégis... mindig kiderül, hogy ugyanúgy tennénk.:))))))))))) Puszillak!
a_leb: (10-29-2008 @ 08:42 am)
Köszönöm a véleményed, Péter!
aLéb
a_leb: (10-29-2008 @ 08:44 am)
Így van ez, Andi, de mégis... :-) Köszönöm, hogy olvasol!
aLéb
stando: (10-29-2008 @ 09:40 pm)
Örülök Béla, hogy még időben megcsíptem ezt a versed is. Elgondolkodtattál, hányféle képpen is vajúdhat a hajnal az első sugarak megérkeztéig. Akár az embereknél. Ki vérben, és ráncos öregnek álcázva, ki meg kisimult vonásokkal, fehérre mázolva érkezik a Földre. Aztán többedszeri olvasatra egy másik születést is átéltem. Dimenziót váltva. Mélyből a fénybe. Élmény volt ez is, az is. Köszönöm! :-) Ági
zsuka49: (10-29-2008 @ 11:56 am)
Újra születni....., de jó is lenne - vagy talán mégse????
Nem tudni!
Remek lett a versed, nagyon tetszett: Zsuzsi
a_leb: (10-29-2008 @ 12:08 pm)
Köszönöm szépen Zsuzsi!
aLéb
a_leb: (10-30-2008 @ 11:00 am)
Így van, Ági, és mindegyiket magunknak kell megélnünk. Köszönöm, hogy itt jártál.
aLéb