:
SZENTHÁROMSÁGOM
Egyet tűzből loptam,
Egyet fűzből fontam,
Egyet meséimben,
Ébren megálmodtam.
Egyet Csók-Anyának,
Egyet Katonának,
Egyet cserf-szólamú,
Örökre-Leánynak.
Egyet ősz kiáltott,
Egyet nyár virágzott,
Egyet a téli szán,
Havon szaporázott.
Egyet járni hívtam,
Egyet szóra bírtam,
Egyet vágyakozó
Titkaimba sírtam.
Egyet megöleltem,
Egyet fölemeltem,
Egyet kihalászva:
Gyöngy-halamra leltem.
Egyet szívem dobban,
Egyet vérem lobban,
Egyet a Háromra,
Lélekben áldottan.
Egyet Ősz-Atyának,
Egyet Tört-Fiának,
Egyet Három Hitre:
Örök Áldomásnak!
„apu”
2004. 12. 02.
veva: (12-02-2004 @ 11:16 pm)
Ööö... nem biztos, de mintha a gyerekeidről írtad volna... persze nemtom! :)
kivagyok: (12-03-2004 @ 06:58 am)
Tetszel nagyon, ahogy irsz:)) Ez a háromság három szeretted, és én is szeretem József Attilát, :))
LunaPiena: (12-03-2004 @ 07:27 am)
És a hetedik te magad légy :)
bla: (12-03-2004 @ 09:24 pm)
Apu!
Aki így ír, mint Te, annak küldetése van, ne feledd tehát, ez rádruházott tennivaló - kötelesség, mit még hosszú időn át teljesíteni kell. Nincs másik út!
csizi: (12-03-2004 @ 09:29 pm)
Mindig nagyon lendületes vagy. Úgy érzem, leülsz, és jön magától, anélkül, hogy megdöccenne a kezed,
( lelked ) Gratula, a Gatályi gyerek. :)
ibartha: (12-03-2004 @ 11:13 pm)
Szép, mintha ez a vers már nagyon régen létezne, és szállna szájról-szájra.
szasza: (12-04-2004 @ 01:38 pm)
Ők azok a harmadik vesrszakban!!?
