:
Érzések vallatása
Ahogy nekem, csak bennem,
Lelkemnél is mélyebben,
Soha el nem felejtve,
Világ elől elrejtve!
Simításban megérzem,
Sebzésében én vérzem!
Feketében, fehérben,
Ami tőlem, úgy értem!
Tükrök mögött virágzik,
Belül csillan: nem látszik,
Dobbanása pillanat
Örök-éber hant alatt.
Lázban forró ígéret
Hűs árny alatt eléget,
Kétes látszat a jóság:
Menekülő valóság.
Álom ébreszt izzadást,
Vég nélküli rohanást
Oda, hol még tán’ maradt
Az életből egy falat.
Csuromvizes ébredés,
Ezer párna-szenvedés
Lepi el a falakat:
Ábrándból a vakolat.
Ahogy nekem, csak bennem,
Lelkemnél is mélyebben,
Feketében, fehérben,
Ami tőlem, úgy értem!
***
Rózsaágról illatok,
Belélegzem mind: vagyok,
Szeretetre ítélve!
Átok tűnik, míg érne!
2007. 05. 26.
(85 szó a szövegben) (742 olvasás)
prayer: (05-26-2007 @ 05:56 pm)
Kedves Lajos! Mindig nagy örömöt okozol verseiddel.
blue: (05-26-2007 @ 06:14 pm)
Hiányoztak már a verseid, nagyon szép sorok, elrévedve olvastam. szeretettel: gaby
Nefelejccss: (05-26-2007 @ 09:17 pm)
Kedves apu! Nem tudom, hogy te nem voltál, vagy én nem voltam mostanában, de nagyon régen nem olvastalak. Most örömmel látom, hogy gyönyörű stílusod a régi, és nem mernék még egyszer most "vers-párbajt" játszani veled.))
Sok szeretettel: Nefi
LEKA: (05-26-2007 @ 10:10 pm)
Szia Apu-s! Ritkán jössz, de akkor az ellmúlt idő tömör szépségét hozod:) Szeretettel: Éva
Anna1955: (05-26-2007 @ 11:05 pm)
Boldog vagyok, hogy újra olvashattalak... Sajnálom, hogy ennyire ritkán örvendeztetsz meg minket költészeted gyöngyszemeivel...Ölellek szeretettel Anna..:)))
