:
Üzenet az Utókornak
porban fekszem
tűzokádó sárkány
tárja karjait
mögöttem
lángnyelve izzón
várja halott testem
s a remegő félelem
rémülettel vegyül el
bennem
kiáltanék
- de kinek?
eleven halálom
keserves jajszavát
úgysem hallja meg
csak a rabruhába
öltöztetett
félholtra kínzott
tömeg
itt
mindenki
ugyanazt éli meg
itt
minden út
egy irányba megy
halálba futnak
a vagonok kerekét
csikorgató sínek
nem számít
az éhség
nem számít
a hideg
(testünk
erőtlenségtől
remeg)
kiáltanék…
de a világ
úgysem
hallja meg
foszló húsomba
élesen vájja fogát
a gyűlölet
s hogy ne feledjem
a halál okát:
a sárkány
újra és újra
tüzet okád
dicső menet indul
a halálba
számkivetve
halomba-hordába
fekszem a porban
kínban
s nyomorban
félek
- még élek
sokunkat
befogadta már
az Örökkévaló
(nem kell itt senkinek
útravaló)
szögesdrót mögött
vérzik el a remény
s gázkamrába fullad
az éltető oxigén
fekszem a porban
szennyben
és mocsokban
mellettem
életek gyötrődnek
éhen - vagy
halálos kórban
ebben az
embertelen
pusztító
pokoli korban
ahol ember
embernek szemét vájja
s magát istenként ülteti
szégyene trónjára
fekszünk szorosan
együtt a porban
s mormoljuk
könnyes imánk
egymást követő
sorban
halkan
mellettünk hangtalan
térdel egy fohász
- talán lesz majd
egy új világ
egy szép
egy csodás!
(ha majd
eljön a Messiás)
talán lesz még
egy új világ
ahol az istenek
szent neveit
büszkén őrzi
a méltóság
egyszer
talán…
fekszem a porban
lelkemmel már
utamra indultam
hitem a vesztem:
halálra születtem
mégis viszem
keresztem
a tűzhalálban sem
eresztem
2007. január 04.
Megjegyzés: Auschwitz-Birkenau áldozatainak emlékére…
(162 szó a szövegben) (744 olvasás)
naiva: (01-04-2007 @ 10:33 pm)
Kedves Kati! Borzongatóan szép írás! Méltó megemlékezést írtál!
mickey48: (01-04-2007 @ 10:40 pm)
Csodálatos - igen ! A szörnyűség is lehet csodálatos - az emlékezés méltó az emlék elsöprő erejéhez !
aranytk: (01-04-2007 @ 10:44 pm)
Kedves Zsuzsi! Úgy érzem, töredékét sem tudtam átadni annak, amit szerettem volna... Eddigi életem legmegrázóbb élménye volt végigjárni ezt a helyet... Még nagyon friss bennem minden, hiszen alig egy hete jártam itt... de azt hiszem, hónapokra lesz szükségem, hogy feldolgozzam az ott látottakat... Köszönöm, hogy megtiszteltél azzal, hogy elolvastad!
aranytk: (01-04-2007 @ 10:54 pm)
Kedves Micky! Sokat olvastam, tanultam erről a témáról, de amikor kézzel foghatóan elém tárult annak a kornak a maradványa, mintha átvettem volna az ott maradt rezgéseket, szinte belém költözött a rémület... Bármilyen faji gyűlöletről, népirtásról legyen szó, számomra érthetetlen... és olyan kegyetlen bűnnek tartom, melyhez fogható kevés létezik számomra...
Hezekiah: (01-05-2007 @ 03:52 am)
Most nem tudom engedjem-e el könnyeimet vagy az utolsó sorok áhítata maradjon csak... Megemlékező versed tetszett, csak ne lenne igaz oly sok sora a mai napokra is...
Szeretettel üdvözöl: Laci.
csitesz: (01-05-2007 @ 06:04 am)
Néhány soros versben sokkal jobban megismerhető egy kor életrajza, mint történeelemkönyvek oldal-ezreiről. Persze ahhoz ilyen félelmetes-gyönyörűen kell megfogalmazni, ahogy tetted. puszi Józsi
Netelka: (01-05-2007 @ 06:53 am)
Megrendítően szép, Katim.
Lacoba: (01-05-2007 @ 06:53 am)
Katika borzalmas hely. Nagyon össze kell magát szedni annak aki odamegy. Én kétszer voltam. Döbbenetes. Én is megírtam ezeket az érzéseimet, már voltak is az IK-ban.
Captnemo: (01-05-2007 @ 07:08 pm)
Csupán tisztelgek versed előtt. Megállok egy percre, csendben...
Khama: (01-05-2007 @ 09:33 am)
Megrendülten olvastalak. Méltón emlékeztél.
102: (01-05-2007 @ 09:42 am)
szép, szokatlan forma, borzongató, ismerös átéltség. száz meg kettö ("Az tesz igazán erössé, hogy képes vagy ilyen fájdalmat érezni." - J.K. Rowling: Harry Potter és a Fönix Rendje)
aranytk: (01-05-2007 @ 10:16 pm)
Mindannyiótoknak köszönöm, hogy figyelmet fordítottatok rám... Mély katarzisként éltem meg a haláltáborok látványát - fontos, nagyon fontos nekem ez a vers. Szerettem volna valamit átadni... s köszönöm, hogy befogadtátok. Ölellek Benneteket, szeretettel.
soman: (01-05-2007 @ 12:17 pm)
Nagyon jó formát választottál ennek a versnek. A rövid, szaggatott sorok eklektikussága jól tükrözi a sorokból áradó fájdalom mélységét. Kiviláglik a költő lelkének érzékeny szépsége.
kisssp: (01-05-2007 @ 12:22 pm)
Nagyon szép írás, méltó megemlékezés!
Szeretettel: Péter
piroman: (01-05-2007 @ 12:57 pm)
Hűű... Döbbenetesen átjöttek a szavaid...
fényesi: (01-06-2007 @ 05:39 pm)
S jártak ott ezrek, és ezrek.
Van ki elveszett, s van, ki megtért.
Amíg élnek megtértek, nem
feledtetnek az elveszettek.
JJJ
sziromparduc: (01-06-2007 @ 05:51 pm)
komoly sorok, szépen, rendben, amit küldtél szerintem megérkezik és megérkezett...
aranytk: (01-12-2007 @ 10:38 pm)
Jánosom, a legkevesebb, amit mi is tehetünk, hogy emlékezünk... köszönöm jöttöd!
aranytk: (01-12-2007 @ 10:40 pm)
Szirompárduc, nagyon jól esik, hogy eljöttél... és a gondolat, amit kiváltott belőled a vers, megtisztelő... Köszönöm!
