2007. január
Morci: (05-06-2007 @ 11:07 pm)
Hú, nagyon jól hajlottak, simultak soraid. Nekem megérte( olvasni)
lena1: (05-06-2007 @ 11:15 pm)
Drága Kati, Én látom hogy itt voltál és egy csodaszép verset hagytál itt. Puszi.Lena
aranytk: (05-06-2007 @ 11:16 pm)
Köszönöm, Morci :) Örülök, hogy olvastál!
aranytk: (05-06-2007 @ 11:18 pm)
Drága Lena, én köszönöm, hogy megálltál a versem előtt! Szeretettel ölellek: Kati
Netelka: (05-07-2007 @ 01:52 pm)
De még mennyire megérte, Katim! Nagyon "megéri" nekünk is, hogy itt vagy :) Gyönyörű a versed.
blue: (05-07-2007 @ 03:57 pm)
Simuló soraidban ott a fájdalom....ölellek: gaby
mango: (05-07-2007 @ 06:46 pm)
...de szép...
aranytk: (05-07-2007 @ 07:04 pm)
Azt hiszem, mindannyian szeretnénk ezzel a megnyugvással érni majd az út végére, hogy bármilyen nehéz is volt sokszor, de megérte... Köszönöm Gabika, hogy elolvastad a versem! Szeretettel: Kati
aranytk: (05-07-2007 @ 07:05 pm)
István, nagyon kedves vagy hozzám... Köszönöm!!!
aranytk: (05-07-2007 @ 07:06 pm)
Örülök, hogy nem bántad meg, Miki. Köszönöm szépen, hogy itt voltál :))
aranytk: (05-07-2007 @ 07:10 pm)
Kedves Tavinárcisz, igazán jól esik, hogy ennyire érzed a versem. Néha kimondottan szeretek játszani a szavakkal, a rímekkel, magas és mély magánhangzókkal, s azok hangulati hatásaival. Ez a vers is így valahogy született - az új év kezdetén tőlem megszokott melankóliával fűszerezve. Örültem Neked, köszönöm ittjártodat!
aranytk: (05-07-2007 @ 07:11 pm)
Jaj, Neti, igazán nagyon kedves ez Tőled :)) S ha már a jól járásról beszélünk, mit mondhatok én ennyi kedves hozzászólásra? Köszönöm Neti :)
aranytk: (05-07-2007 @ 07:14 pm)
Igen, Gaby, jól érzed... én év elején mindig elzuhanok... olyan nehezemre esik új energiákat meríteni a semmiből... aztán valahogy mindig túlélem. Köszönöm, hogy jöttél, olvastál. Ölellek :)
aranytk: (05-07-2007 @ 07:14 pm)
Drága Anikóm, köszönöm... Ölellek.
Captnemo: (05-07-2007 @ 07:56 pm)
Megint egy szép, kitárulkozó írás. De én módosítanám az utolsó sorokat. (Nem a versben persze!!) Miszerint naponta mondd el, hogy itt voltál, itt vagy, és megéri, és mindig is megérte! Gratulálok versedhez!:)
csitesz: (05-07-2007 @ 08:16 pm)
Mondok véleményt, várom a köveket. Szerintem tökéletes vers. puszi Józsi
gabiga: (05-07-2007 @ 08:26 am)
Nagyon szép, elgondolkodtató sorok. Hát persze, hogy megérte! Tetszik a versed, jól esett lelkemnek, hogy olvastam.
macska: (05-07-2007 @ 08:44 am)
Kedves Kati, olyan szép a versed, mint a mosolyod. mindkettő a lelked tükre. szeretettel, istván/macska
aranytk: (05-07-2007 @ 08:50 pm)
Laci, Te egy igazi optimizmus-bomba vagy :) A tíz ével ezelőtti agykontroll tanfolyamot juttattad eszembe. A pozitív megerősítések falra függestésénél leragadtam, pedig az agyamban is rendet kellene tenni, tudom én :)
aranytk: (05-07-2007 @ 09:21 pm)
Józsi, az első mondatod nem esett le... azt hiszem, lassul az agyam... De annak örülök, hogy rátetted a tökéletes jelzőt - még ha attól messze is áll, mégis jól esett :)
mickey48: (05-07-2007 @ 09:58 am)
Kedves Kati - versedet igazi élmény volt olvasni - gyönyörűséges ...
zsuzsuzsu: (05-07-2007 @ 10:16 pm)
Itt voltam!
- s megérte…
Szeretettel:
Zsuzsi
Ui: érdekes, amit irsz a magas és mély magánhangzókról. A francia nyelvben egy szón belül keverednek, igy néha kimondhatatlanok :)))) szemben a magyarral, ahol még a rag is alkalmazkodik!
prayer: (05-07-2007 @ 10:41 pm)
Áthajoltál immár hozzám is, s így nekem is merérte, hogy olvashatlak!
aranytk: (05-07-2007 @ 11:23 pm)
Szeretettel láttalak itt Téged is, Zsuzsi! Igen, a magyar nyelv hangzásvilága, a szabályok alkotta kötöttségek ellenére azért mégis hihetetlen messzeségekbe tud röpíteni. Örülök, hogy itt jártál!
tavinarcisz: (05-07-2007 @ 11:24 am)
Nagyon jó és szép vers. Talán a rímvárás rendkívül ügyesen elhelyezett volta miatt (béke, ölébe, évre, kérge, égre, megérte) a sorok végig azt az érzést keltik az emberben, hogy mondani kell, csak tovább és tovább, egészen a megnyugtató befejezésig.
aranytk: (05-07-2007 @ 11:24 pm)
Köszi, Zoli! Jó volt itt látnom Téged :))
aranytk: (05-08-2007 @ 05:26 pm)
Köszönöm, Piro :) Azt, is, hogy itt voltál!
persecuted: (05-08-2007 @ 07:17 pm)
Gyönyörűséges, kedves Kati, tán hagyunk nyomokat, a világ visszahajlik felénk, ez biztos:)
piroman: (05-08-2007 @ 08:33 am)
Ez igen! Remek gondolat, remek vers! Grat: piro.
aranytk: (05-08-2007 @ 09:25 pm)
Marikám :))) Valami motoszkált, hogy visszajöjjek még ide, talán írt még valaki alá... pedig már lement a vers a látható listán... Igen, mindenképpen hagyunk nyomokat, de nem mindegy, milyeneket. Amikor a hitünkből eredő porszemnyi küldetéstudat és a saját önzésünkből fakadó, elégedettségre való törekvés eggyé forr, s leszűrődik belőlük valami a meghitt, csendes békesség... talán akkor már elmondhatjuk, hogy megérte... Köszönlek, amiért megtiszteltél a figyelmeddel!
soman: (05-09-2007 @ 06:47 pm)
Gyönyörű, szuggesztíven lélekbeívódó sorok!
aranytk: (05-19-2007 @ 04:17 pm)
Köszönöm, Ottó! Örülök... Hiszen ezért érdemes írni.