veva: (08-02-2007 @ 09:23 pm)

Van amikor az ember nem is akar látni... - mert az fájdalommal jár. Mégis kell! Aki nem akar látni, végül eltéved.

aranytk: (08-02-2007 @ 09:37 pm)

Igen, sokszor menekülünk el, mert fáj a szembesülés. Valahogy mégis meg kellene tanulnunk önmagunkba is nézni. Hiszen csakis így lehet esélyünk arra, hogy tanuljunk a hibáinkból, s hogy képesek legyünk jobban elfogadni egymást. Köszönöm, hogy olvastál!

Móka: (08-02-2007 @ 09:38 pm)

"Jól csak a szívével lát az ember".A.de Saint_Exupery

naiva: (08-02-2007 @ 09:47 pm)

Vakok vagyunk... néha tudatosan, struccpolitikát folytatva... néha tényleg... Néha tisztán látunk, de ahhoz nagyon mélyen és őszintén kell önmagunkba ásni, az pedig elég nehéz, kényelmetlen dolgok derülhetnek ki...pedig azt kellenne... Ez jutott eszembe a versedről...Nagyon tetszik!

lena1: (08-02-2007 @ 09:55 pm)

Tele van az ég, emberi sóhajokkal. Gyönyörű vers, drága Kati. Puszi. Lena

Lyza1: (08-03-2007 @ 05:56 am)

Nagyszerű vers ! Gratulálok! Lyza

piroman: (08-03-2007 @ 07:52 am)

Mindig tágra nyitott szemmel éltem, de néha én is beleestem a vakság csapdájába. Amit nagyon pontosan leírtál. Grat: piro.

csitesz: (08-03-2007 @ 08:52 am)

Imáid egyszer meghallgatásra találnak. csak türelmesnek kell lenni. puszi Józsi

prayer: (08-03-2007 @ 09:07 pm)

Vakságomban is rám nyitod szemem!

mickey48: (08-03-2007 @ 11:13 am)

Nem megkésett az az imádság...sosem megkésett...régi fiatalságod ragyogó fénye talán kis mécsessé szelídült már, de az éjszaka nagyon sötét, s a kis mécses is világít annyira, hogy ha egy szív arrajár, meglátja kis ablakod fényét...

macska: (08-04-2007 @ 01:52 am)

Kedves Kati, nagyon szép életbölcsesség olyan valakitől, aki sokat megélt és végül hazatalált. Hála Istennek! örülök, hogy igy van és hogy olvashattalak! szeretettel, istván

Anna1955: (08-04-2007 @ 04:01 pm)

Ha rögös is az út, érdemes küzdeni...Szeretettel ölellek Anna :)))))

aranytk: (08-04-2007 @ 04:29 pm)

Igen, Anna, érdemes! Köszönöm a megtisztelő figyelmed! Én is ölellek, szeretettel :)

aranytk: (08-04-2007 @ 08:45 am)

Kedves Móka, az idézet nagyon közel áll hozzám, mint ahogy az írója is. Igen, úgy érzem, ebben a pár szóban minden benne van. Köszönöm!

aranytk: (08-04-2007 @ 08:48 am)

Szia Zsuzsi! Örülök, hogy tovább gondolkodtatott a vers. Valahol ez volt a célom. Mindannyiunknak szüksége van rá, hogy néha megálljon és önvizsgálatot tartson. Hiszen ez az egyik legerősebb kontroll az élethez. Köszönöm, hogy olvastál, Zsuzsi! Szeretettel: Kati

aranytk: (08-04-2007 @ 08:54 am)

Igen, igazad van Lena, tele van az ég a sóhajainkkal... Sokszor úgy érezzük, hogy a semmibe foszlanak, de én hiszem, hogy mégis minden meghallgattatik, csak be kell járni sok mindent ahhoz, hogy éretté váljunk a megérkezéshez. Köszönöm a figyelmed!

aranytk: (08-04-2007 @ 08:56 am)

Köszönöm, Lyza, hogy figyelmet szakítottál a versemre. Örülök, hogy tetszett! Szeretettel: Kati

aranytk: (08-04-2007 @ 08:58 am)

Kedves Piro, én azt hiszem, mindannyian végig járjuk ezt... Ki-ki a maga módján, a maga Sorsával, de mégis megvan a hasonlóság mindannyiunkban. Köszönöm olvasásod!

aranytk: (08-04-2007 @ 09:18 am)

Szia Józsi! Még ha félve vallom is be önmagamnak, mert nehéz merni hinni, mégis érzem, hogy meghallgatásra találtak az imáim... Ez megrendítő érzés ennyi keserves küzdelem után. Köszönöm, hogy itt is jártál! Szeretettel: Kati

aranytk: (08-04-2007 @ 09:27 am)

Szia Miki! Nagyon kedvesen és szépen fogalmaztál, köszönöm! Tudod, ebben a versben valami olyat akartam kifejezni, ahol mindannyian megférünk. A lelkünk vívódásai, az álmaink, a gyarlóságaink... s valahol mégis mindannyian egyet akarunk. Úgy érzem, megérkeztem valahová, ahol megtaláltam a békességet. Az én életemben ehhez negyvenegy évnek kellett eltelnie. Nehéz évek vannak mögöttem, de megérte minden küzdelem, mert végre megtaláltam a mécsesem. Köszönöm, hogy olvastál! Szeretettel: Kati

aranytk: (08-04-2007 @ 09:34 am)

Kedves Zoli, ha jól értelmezem, tükröt állítanak számodra a szavak. Ha igen, akkor beteljesült a vers üzenete. Számomra nagyon fontos mindaz, ami ebben a versben van. Kell a szembesülés önmagunkkal ahhoz, hogy nyitottabb szemmel lássuk a Világot. Én legalább is hiszek ebben. Köszönöm! Szeretettel: Kati

aranytk: (08-04-2007 @ 09:37 am)

Kedves István, nem is tudok mit mondani... Jól esik értő figyelmed, s köszönöm! Nehéz, fáradtságos az Út, de hitetetlenül megrendítő érzés a megérkezés... Köszönöm még egyszer, István! Szeretettel: Kati