lena1: (01-06-2008 @ 09:39 pm)

Ennél csodálatosabban nem is lehet írni egy anyáról. Gyönyörű a versed, drága Kati. Szeretettel ölellek.Lena

Eroica: (01-06-2008 @ 09:39 pm)

Istenem, Katikám! Versed elolvasva fejet hajtok én is édesanyád előtt. Milyen jó, hogy vagytok egymásnak, és mennyire örülhet Neked....

prince60: (01-06-2008 @ 10:03 pm)

Csak nagyon egyszerűen szeretnék hozzászólni: Gyönyörű!!! (((Zoli

Audrey: (01-06-2008 @ 10:05 pm)

Megható, és szép.... Ahogyan egy anyához szólni kell!

Netelka: (01-06-2008 @ 10:22 pm)

Csodaszép, Kati... Azt hiszem, minden édesanya megérdemelne egy ilyen verset... és egy ilyen leányt :)

persecuted: (01-06-2008 @ 10:29 pm)

Érzelmekkel átitatott, szép vers, jó hogy megírtad és jó, hogy időben...A "ősi ösztön hajtja lépted - áldott úton Fény kísér." sor különösen tetszett... Ölellek, drága Katim, vigyázz rá...

aranytk: (01-06-2008 @ 10:44 pm)

Kedves Lena! Hálás szívvel köszönöm a véleményed. Számomra ez a vers több, mint bármelyik versem. Mindennél fontosabb volt, hogy minden szeretet, minden köszönet, minden tisztelet benne legyen... Örülök, hogy úgy látod, sikerült. Köszönöm! Szeretettel ölellek: Kati

aranytk: (01-06-2008 @ 10:46 pm)

Erikám, nagyon szépen köszönöm! Édesanyám csak sírt, és sírt, mikor elolvasta... töredékét sem tudom visszaadni Neki, de ebben a versben - életemben először - megpróbáltam. Köszönöm a szavaid! Ölellek: Kati

aranytk: (01-06-2008 @ 10:47 pm)

Kedves Zoli, én nagyon örülök, hogy így látod! Köszönöm szépen! Szeretettel: Kati

aranytk: (01-06-2008 @ 11:14 pm)

Kedves Audrey! Neked is nagyon szépen köszönöm! Szeretettel: Kati

aranytk: (01-06-2008 @ 11:17 pm)

Drága Neti, igen, én is így hiszem, hogy minden édesanya megérdemelné... de nagyon nehéz megfogalmazni ezeket az érzéseket. Nekem hosszú évekbe telt... De most nagyon jó érzés megélni, hogy mégis megért bennem... Köszönöm, hogy olvastál! Szeretettel: Kati

aranytk: (01-06-2008 @ 11:19 pm)

Igen, Marikám, rátapintottál egy eleven pontra. Igen, időben, és ezért nagyon nagy hálát adok az égieknek, hogy képessé tettek rá. Nagyon kellett. Nehéz út áll mögöttünk, és ez a vers nagyon a lelkemből szakadt ki. Köszönöm jöttöd! Ölellek szeretettel: Kati

kiralylany: (01-07-2008 @ 02:20 pm)

Ami a legdrágább, arról tudok legkevésbé írni. Mert ha megnevezem, már nem ugyanaz, mint amit megélek. Te megtetted helyettem is csodaszép versedben. Többet nem adhattál volna. Köszönöm.

macska: (01-07-2008 @ 04:18 am)

nekem csak volt -- s mint ruhán a folt, -- emléke megfakult -- semmi nem maradt, -- csak egy kép és a múlt - -- emlék? - halvány füstpapír -- dolgozik az idő, -- a könyörtelen életradír -- s ha várom, nem jön el, -- mert csak hiszem, -- hogy még mindig -- itt van velem - -- aztán megyek tovább, -- szaporítva az embergépek -- lassan lépkedő sorát... ------ nagyosz szép a versed, Kedves kati. szeretettel, istván

csitesz: (01-07-2008 @ 05:28 am)

Szépen megfogalmazott, szép érzések. puszi Józsi

fényesi: (01-07-2008 @ 07:05 am)

Vannak nehezen megfogalmazható érzések. Vannak hasonlóak és eltérőek. Egyéntől függő. Van, aki gyermekét nem tudja úgy szeretni, hogy az érezhető is legyen, van aki kedvese, párja, szerelme iránti érzéseit nem tudja átadni, és a legfájóbb talán, ha gyermek a szülőt szólítaná szeretettel, de hiába. Nem találja a szót, az időt rá. Egy letisztult, a gyermeki szeretet egyszerű, természeteses eredendő voltát megjelenítő vallomás ez a vers. Szép.

blue: (01-07-2008 @ 07:10 pm)

Gyönyörű. ölellek:gaby))))

a_leb: (01-07-2008 @ 08:05 am)

Nagyon, nagyon nagyon... fel is hívom anyukámat... aLéb

AngyaliAndi: (01-07-2008 @ 08:15 pm)

Ennél meghatóbbat még nem nagyon olvastam. Gyönyörű sorok. Puszillak!

stando: (01-07-2008 @ 08:56 am)

Szeretettel átitatott üzenet! :) Eszembe is juttatta az egyik legszebb és legfontosabb meditációs gyakorlatot. Csak közhelyekben tudom elmondani, elnézést előre is érte. Szóval a megbocsájtás. Ahhoz, hogy magadnak képes legyél megbocsájtani, először el kell engedned a sérelmeidet. Ki az aki most a leginkább fáj? Állj vele szembe! Varázsold el szeretettel, legyen annyira aprócska, hogy a tenyeredbe vehesd! Nézd, mennyire picike, mennyire sérülékeny, mekkora szüksége van arra, hogy megvédd, önmagától és másoktól is! Nem tud ártani Neked. Szüksége van a szeretetedre! Símogasd meg. Dédelgesd, hogy érezze, megbocsájtottál neki, hisz nem tudsz haragudni Rá! Hogy haragudnál egy ilyen icuri-picuri lényre, aki esdeklőn néz rád? Azt suttogja, bocsáss meg, szeress! És TE elengeded a fájdalmaidat! Szereted. Beülteted a legvédetettebb helyre, hogy többet ne fázzon, ne szenvedjen, a szívedbe! :) Léleksimogatás. :)

aranytk: (01-07-2008 @ 09:23 pm)

Drága István!Gyönyörű, megható idézeted után nehéz bármit is mondanom... Azt hiszem, Ők az örökkévalóban is velünk maradnak. Hiszen a szeretet határtalan. Köszönöm szavaid, köszönöm jöttöd! Ölellek szeretettel: Kati

aranytk: (01-07-2008 @ 09:24 pm)

Köszönöm, Kedves Józsi. Örülök, hogy megtiszteltél az olvasással. Szeretettel: Kati

erda: (01-07-2008 @ 09:31 pm)

Milyen jó, hogy ezt elmondhattad az édesanyádnak! Nekem sajnos már nem volt módom rá... Gyönyörű. Azt hiszem, minden anya valami ilyesmire vágyik a gyerekétől... Szeretettel: Éva

aranytk: (01-07-2008 @ 09:33 pm)

Jánosom, olyan szépen összefoglaltad, hogy mit is mondhatnék... annyira igazad van. Hálát adok, hogy időben eljutottam idáig. S ezt Neked is köszönhetem. Szeretettel: Kati

aranytk: (01-07-2008 @ 09:37 pm)

Kedves aLéb, egy szó, egy ölelés mindig hatalmas kincs! Köszönöm, hogy kiváltotta ezt belőled ez a vers. Köszönöm, hogy itt voltál! Szeretettel: Kati

aranytk: (01-07-2008 @ 09:49 pm)

Drága Ági! Igen, ismerem ezt a meditációs gyakorlatot. Megviselt. Végigbőgtem. És mégis kellett még tíz év, hogy eljussak a mostani érzéseimhez. Hiába, végig kell járni az Utat, egyetlen lépés sem hagyható ki. S minden lépés a szeretet felé egy-egy léleksimogatás. Köszönöm szavaid! Ölellek: Kati

aranytk: (01-07-2008 @ 10:28 pm)

Kedves Péter, megtisztelsz. Köszönöm! Szeretettel: Kati

aranytk: (01-07-2008 @ 10:31 pm)

Kedves Lara, van, amikor egymás helyett, egymás nevében mondjuk ki a szavakat. Így olvadunk bele egymás írásaiba, így válunk azonossá egymás érzéseivel, gondolataival. Boldoggá tesz, hogy adhattam valamit én is. Szeretettel: Kati

aranytk: (01-07-2008 @ 10:32 pm)

Köszönöm, Gaby! Ölellek én is! Kati

aranytk: (01-07-2008 @ 10:35 pm)

Andika, nagyon szépen köszönöm... Ölellek: Kati

aranytk: (01-07-2008 @ 10:37 pm)

Kedves Éva! Igen, hálát adok, hogy megtettem. Tudom, ez csak egy vers... de Anyu és én, mindketten tudjuk, mi van benne, mögötte... és tudom, tudom, mit jelent Neki... Egy hang súg bennem már jó ideje... szeretni, szeretni, amíg nem késő... Köszönöm jöttöd, kedves Éva! Szeretettel: Kati

kisssp: (01-07-2008 @ 12:17 pm)

Minden sorából szeretet, gyengédség...Hűen lelkivilágodhoz. Szép írás ez is! Üdv.: Péter

aranytk: (01-08-2008 @ 06:11 pm)

Kedves Ottó! Igen, tudom, hogy sokunknak nem adatik meg, és egy életen át nyomasztanak bennünket a ki nem mondott szavak. Feladataink vannak, amiket most, ebben a testben kell megoldanunk. Hiszem, hogy hálát adni is meg kell tanulnunk, s bizony, ahogy telnek az évek, egyre kevesebb erre az idő. Köszönöm, hogy itt jártál! Szeretettel: Kati

aranytk: (01-08-2008 @ 06:11 pm)

Kedves Benmar, köszönöm a megtisztelő figyelmed! Szeretettel: Kati

soman: (01-08-2008 @ 07:03 am)

Sikerült Kati! Gratulálok! Ahhoz meg különösen, hogy még abban a szerencsében is részetek lehet, hogy a címzett is olvashatja. Tudod, ezt csak azért írom, mert ez nem adatik meg mindenkinek. Van, amikor már késő...

benmar: (01-08-2008 @ 11:49 am)

Gyönyörű téma egy hozzá méltó gyönyörű versben....

Colton: (01-10-2008 @ 10:53 pm)

Szép verset adtál azoknak, akiktól a legdráb gábbat kaptuk mindnyájan. Barátsággal: Pável István

aranytk: (01-14-2008 @ 06:56 pm)

Köszönöm szépen a figyelmed, Kedves István! Jól estek szavaid. Szeretettel: Kati