Zsigai Klára

Kezem nyújtom… segítsetek!

Kezem nyújtom...segítsetek!
Remények
Ne hagyjatok el!
Villámként csapkod
A sors körülöttem,
Félek, szemem becsukom,
Erős leszek! -mondom magamnak,
Villogó szikrázó fények
Utat mutatnak?
Hová csapnak?
Velőmig hatnak!

Magamba szívom,
El kell viselnem,
Kegyetlen vérfagyasztó magányomban
Egyedül szenvednem.
Nem félhetek,
Most nem szabad,
Ki kell bírnom.
Kezem nyújtom,
Félek és egyszerre remélek,
Hát senki nem éri el ?

Fény és árnyék,
Agyamba hideg csákánnyal,
Léket vág a szikrázó vágy...elmúlás...remény
Sötét felhő lesújtó villám,
Csend napfény és szivárvány.

Magam vagyok!
Kezem nyújtom...segítsetek!
Remények !
Ne hagyjatok el!
Titkon táncot jár a béke-szeretet,
Nap melege erőt lehel
Megfáradt szívemben.