:
Egy gondolat, ha megfogan,
Rettentő jól érzem magam,
Tekeredik észkerekem,
Olyan ez, mint a szerelem.
Míg rúgja gyomrom, s oldalam,
Tudom, ott benn jó dolga van.
Míg jöttét várom boldogon,
Magam is szépnek gondolom.
Sebesen dobban már a herz,
Mikor eljő a drága perc;
Tollat és papírt ragadok,
S onnan rám visszamosolyog.
Simogatom még egy kicsit,
Fésülgetem rímfürtjeit,
Dédelgetem, mint a nagyok,
Hisz’ anyja, s apja én vagyok.
Bár versnek ez így csenevész,
Játéknak hívom, semmi vész,
S ha rajta más is jól mulat,
Mégis derék e gondolat.
(89 szó a szövegben) (756 olvasás)
naiva: (10-31-2008 @ 07:34 pm)
Valóban jó érzés, ha egy gondolat megfogan, majd megszületik, formát ölt... Jól megírtad a folyamatot, tetszett!:) Zsuzsi
kisssp: (11-01-2008 @ 03:19 pm)
Kedves, játékos gondolatok...
Üdv.: Péter
taci: (11-01-2008 @ 04:40 pm)
Nagyon tetszett, a játékossága elvarázsolt. Köszönöm. :)
alamina: (11-01-2008 @ 11:40 am)
Igen, valóban jó érzés, ha valami ott belül megfogan, és sikerül is papírra kerülnie sértetlenül. Az ellenkezője is nagyon igaz. Ildi
AngyaliAndi: (11-02-2008 @ 08:22 pm)
Jó kis játék.:)))))))))))))Nekem tetszett! Puszillak!
parakalo: (11-04-2008 @ 05:54 pm)
Az egyik legjobb érzés, mikor megfogan egy gondolat és aztán értékessé válik a papíron.
agnes: (11-04-2008 @ 07:20 am)
Bár versnek ez így csenevész,
Játéknak hívom, semmi vész,
S ha rajta más is jól mulat,
Mégis derék e gondolat..." Eeez csenevész? Megáll az ész! Játékos, kedves vidám! Jó, hogy megírtad Komám! / Már bocs a rím miatt/
piroman: (11-04-2008 @ 08:28 am)
:) Derék!
felix: (11-07-2008 @ 06:57 pm)
Köszönöm az olvasást és az értékelést, örülök, ha érdemei méltányolhatók; Csak egy kos vodámdág keltése volt vele célom. És a világot sem kell folytonosan megváltani.
Szeretettel: félix
