:
Hajad csillogó ezüstjéből
mint homokszemek, folynak,
hullanak az Idő, a Múlt, a Semmi
emlékei, betöltve lelked réseit,
sérüléseit, marásokat, fájdalmas, karmok tépte sebeket,
s ha az idő, minden fájdalom doktora gyógyítván sérült lelket,
munkavégeztével egyszer magadra hagy,
porba hullsz, ahonnan vétettél,
s egyenlő lészel csigával, kagylóval,
örök létet kapsz Istentől,
s ez mostmár fájdalom, szenvedésnélküli ajándék,
melyet rövidke életeddel
magadnak
megváltottál!
( 2006.09.28 )
(55 szó a szövegben) (680 olvasás)
Julianna: (05-25-2007 @ 07:41 pm)
Nagyon megható e Hosszú Mondat. A vers végén fájdalmas megnyugvás.
blue: (05-25-2007 @ 09:47 pm)
Fájdalmas volt a mondatod, de mégis hozzám nagyon közel áll. ölellek: gaby
Captnemo: (05-25-2007 @ 10:28 pm)
Én meg a Te igazságaidat szeretem! Bizony mondom, ezt a hosszt megszerkesztgetted!:))
Morci: (05-25-2007 @ 10:58 pm)
Mégegy elmúlás ma:(( Tetszik.
Samway: (05-26-2007 @ 05:29 pm)
Rövid idő amit a földi élettel élünk, igaz hogy egy hosszú mondat az egész...
prayer: (05-26-2007 @ 05:33 pm)
Mondatod lasscskán igazzá válik, ahogy tolom szekerem.
Miracle: (05-26-2007 @ 11:00 pm)
Egyetlen mondatban megfogalmaztad, mi is az élet. Így már nem is tűnik olyan hosszúnak a mondat. Tetszik a filozófiád...
Csilike: (05-26-2007 @ 11:10 pm)
Jo hosszu mondat. Es jo..hosszu, es jooo:) Es mondat is:) Egyszoval...komolyan. Jo.
Csilike: (05-26-2007 @ 11:11 pm)
Jo hosszu mondat. Es jo..hosszu, es jooo:) Es mondat is:) Egyszoval...komolyan. Jo.
Lacoba: (05-27-2007 @ 04:08 pm)
Nem szeretnénk magunkra maradni Mikey. Jó kis mondat.
