parakalo: (02-05-2007 @ 02:43 pm)
Izgalommal vártam, hogy mit olvashatok tőled. Nagyon szomorúak ezek a sorok. Azt pedig csak remélem, hogy a leírt szavaid ilyen sötétek és nem pedig a hangulatod.
A versedhez gratulálok!
102: (02-05-2007 @ 02:48 pm)
drága parakalo! köszönöm. nagyon. legtöbbször csak a szavaim sötétek. :) most a fosztóképzöket gyakorlom... szia! százkettes
csitesz: (02-05-2007 @ 03:17 pm)
Nem egyszer olvasandó vers. Én már sokadszor olvasom. A hangulata, a képei nagyon jók. A többit meg hozza a sors. Ötös. Józsi
102: (02-05-2007 @ 03:20 pm)
kedves Csiteszem! megtisztelsz. százkettes
kisssp: (02-05-2007 @ 07:08 pm)
Elgondolkodtató írás, igazán szép képekkel, velős gondolatokkal. Allegórikus értelme sem akármi...
Üdv.: Péter
Khama: (02-05-2007 @ 08:36 pm)
Próbálom értelmezni. Ízlelgetem. De nem. Nem és nem. Nem vagyunk körvonalak, hisz belül senki sem üres. Kitöltendő űrlap végképp nem, hisz belénk vésett és kódolt "adataink" vannak.
Nem áll össze egésszé bennem a versed. :(
Eroica: (02-06-2007 @ 01:12 pm)
Versenyben vagy!!!! Hajrá!!!
102: (02-06-2007 @ 02:08 pm)
köszönöm! :))) kiskezicsókolom, százkettes
veva: (02-06-2007 @ 03:17 pm)
Ha árnyékká válnak a tegnapok, / ki, azt akkor sem dobhatod! / ki űrlapnak néz, s szavait rója rád / összegyűrve, célozd meg a kosárt! ---- bár mindent nem értettem meg, s amit igen, azt sem biztos, hogy jól!
102: (02-06-2007 @ 03:36 pm)
nem is a százszázalékos megértés a lényeg drága Vevácska, hanem például az, hogy most ittjártál nálam és ezzel igen méretes örömöt szereztél. egyébiránt meg én az ezeréves fecniket is elrakók és szeretettel dédelgetve szorongatók sorába tartozom. de ezt remélem észrevetted már az elmúlt jó két évben... :) ölelés, B.
tokio170: (02-06-2007 @ 05:49 pm)
Én jól vagyok jelentem...Néhol madár a nickem így nem érint a papírmunka, viszont túlvagyok minden határon...Nagy UFF, UFF és gratula elgondolkodtató versedhez. (t-170)
LunaPiena: (02-06-2007 @ 08:54 am)
önirónikus fricska a végére? (madárinfluenza idején csak óvatosan az űrlapokkal)
piroman: (02-06-2007 @ 09:07 am)
És tényleg... A szürke, önváddal terhes jelenből okulva, talán tényleg... Egy: remek gondolat. Semmi: ami a mának marad. Kettő: kérdezheted magad. Gratulálok 102! Üdv: Péter
102: (02-06-2007 @ 10:36 am)
távolról sem arra gondoltam, hogy üresek lennénk, hanem arra, hogy mindig van üres rész, amely a rossz hónapok és évek alatt megnagyobbodik, s ha valaki újabbat taposna a védtelenen, úgy ezek az üres részek a legsebezhetöbbek. pláne, ha a meghurcolt a Gandhi féle passzív ellenállást választja, mert oly békés, vagy lassú. a vers az örök provokatív, lekezelö, önjelölt felsöbbrendüség elleni aktív visszakézböl kurva nagy pofon melletti állásfoglalás, amelyet egy közeli barátom tegnap hajnali két mondata indított el. no, meg ez az újabb lehetetlen verseny-téma... :) bocsánat prayer zoli, ha Te voltál! :) drága Luna! persze élc, de ezúttal nem önmagam felé. Khama kedves, mindig nagyon-nagyon örülök Neked! Péterek! :) alapjaimban erösít meg, hogy és ahogy mindig visszatértek. értö olvasataitok meg sem tudom köszönni eléggé... virtuális ölelés Mindnyájatoknak, százkettes
102: (02-07-2007 @ 12:24 pm)
nagy üdv Tokio! és köszönöm! százkettes
