Cím: Álom
Szerző: kabboca - Bakacsi Gabriella
(12-02-2004 @ 01:11 am)
:
Álom
Álmomban én azt álmodtam,
Álombéli álom voltam,
Mintha a tükörbe nézve
Tükörképem, aki nézne...
Szép sugárral ma hajnalra
Én sütöttem fel a napra
Csillagokra én ragyogtam,
Holdbéli lányként daloltam,
Almafán, a kertben rigó,
Neki daloltam, élni jó!
Nádszálként szélben hajoltam,
Mindenki kedvese voltam,
Reggel tűzként parázslottam,
Minden csúcsra eljutottam,
Benned, a lelkedben égtem,
Az Istennel is beszéltem,
Játszadoztam szeráfokkal,
Mulatoztam szűz hangokkal,
Kik mióta világ világ
Nem hallják csak egymás jaját.
Felhőkből - hűs eső - estem
Virág szirmán leperegtem
Harmatként a földre hulltam,
Földbe, és gyökérbe bújtam,
Fák levelein kacagtam,
S benned éltem, benned laktam.
Gyertya lángként pislákoltam,
Hegyoromként leomoltam
Eltemetve mindent, mindent,
Ami hamis, bűnös, nincsen...
Hulló levél, elpihentem,
Két karodba zártál engem,
S csókodra csak halkan mondtam,
Hogy álom-országban voltam.
2004.12.02
(90 szó a szövegben) (704 olvasás) 
csizi: (12-02-2004 @ 04:02 pm) Nekem is ! :)
Fata_Morgana: (12-02-2004 @ 06:14 am) Nagyon kedves vers :)
Lev: (12-02-2004 @ 07:15 pm) mesevilág e lét során, mint e vers szaporán, vagy lassan éppen... de elér mindent a vidéken... Szép, tetszett! Lev:)
ukume: (12-02-2004 @ 07:25 pm) Ez csodaszép!
apu: (12-02-2004 @ 09:37 pm) Nézem...nézem...csodálom Álmod !!!!
Köszönöm:"apu"
Nefelejccss: (12-02-2004 @ 11:56 am) Hangulatos, kedves szerelmes mondóka.)) Tetszik nagyon!
|
