_zizike_: (03-06-2005 @ 02:28 pm)

Szia! Emberi tulajdonság, hogy a szeretetet, ha kapjuk, természetesnek vesszük. Pedig nem az! Ha megszűnik a szeretetforrás, akkor, a -hiányából- érzi meg az ember, hogy hogy ki az, aki szereti, szerette. Itt most nem a halálra (bár az is belefér természetesen), hanem úgy általában egy szakításról beszéltem...

ukume: (03-06-2005 @ 09:32 am)

Ez elég fejbekólintós volt... (fontos, hogy tudja? /ha érzi tudja. / ha nem érzi, de szeretted, számít valamit, hogy tudja-e?)

Lev: (03-06-2005 @ 11:04 am)

olyan érzés, mit kérded: tud-e, mely csak akkor egész, ha már kifejezve a másik elé tárod, de ha mégsem látod, hogy érzi e "kínod": a temetésre hiába hívod, bár szerethet, mégha nem is úgy mint várod, s tudom, lehet kevés csak mint barátod, de ha nem szólsz, s ajkad néma marad, csak magadnak építesz csalfa vastag falat... Lev:)

nyom-ta-thao: (03-06-2005 @ 12:07 am)

A körülmények ismerete nélkül erre csak az tud válaszolni,akit illet:thao

Asma: (03-06-2005 @ 12:16 am)

"Ethán: El sem mennék, nálad nélkül semmi lennék. Nem kérek mást, mellettem légy, mindörökké, mindörökké!" Ne gondolj ilyesmire, ülj mellé, ha teheted, fogd meg a kezét és nézz a szemébe.

veva: (03-06-2005 @ 12:24 am)

Ha már legalább egyszer jelezted neki, biztosan nem felejti el!

Myra: (03-06-2005 @ 12:59 am)

Kabboca, ha felvállaltad érzelmeidet ( csak erre tudlak bíztatni ), akkor tudja. Egyébként kérdezted már Tőle is? Szeretettel: Myra