Egyszer volt, hol nem volt, nagyon nagyon régen
Az apró pici hollandoknál, Amszterdam szívében
Bálba indult Gábriel, kicsit késve este,
Még nem tudta, hogy szét lesz tépve kedvesének teste
Odaért a házhoz, még elszívott egy blantot,
Öcsém, ha ez így fog ütni, én letészem a lantot
Szítta, szítta nagyon mélyen, míg sikoltás nem érkezett,
Hősünk ekkor lófuttában a zárt ajtónál fékezett
Kinyissam, vagy berúgjam? Hogy látszanék keménynek?
Ha a hülye kutya nem ismer meg, szétcincál majd ebédnek!
Vélekedett ekképpen, majd úgy döntött, hogy rúgja
Nem tévedett, mert az eb, belé mart, de fullra
Spániellel a bokáján, felrohant a szobába,
Kitárta az ajtót: hű, a büdös ...!
Ott volt ám az asszony, cafatokra tépve
Hősünk ekkor jó hangosan így szólt dühébe!
Hát vigyen el az ördög, te szerencsétlen pára!
Ha már most ily szétszórt vagy, hogy megyünk a bálba?
Közben jött a rendőrség, Dickov-val az élen
Szájában a szivarral, így szólt keményen!
Hát ez bizony gyilkosság, elmebeteg állat!
Csak kapjam el a farkadat, majd emelek én vádat!
Mi lehetett nyomozó, predátor, vagy alien?
Ne mondjon már hülyeséget, itt nem él ilyen
Ezek után Gábriel, véres bosszút esküdött,
Hülye ez a rendőr vazzeg! S a hátsó ajtón megszökött

Rotterdamba érve később, a gyilkos után kutatott,
S a piros lámpás negyedben jó sok pénzt elmulatott
A kikötőbe indult, a farkasember nyomába,
Keresett, kutatott, de minden hiába
Épp feladta volna, s már távozna a raktárból,
Jó látok én? Vagy csak ütni kezd a kannásbor?
Bizony bizony, ott egy ember. Feje álomra hajtva
Akkor még nem láthatta Gábriel, hogy vasmacska ül rajta
Ejnye ejnye vénember, minek neked tőkesúly
Nem érzed, hogy jó idő van? Itten még a szél se fúj
S mit nézel oly meredten, nem látok ott senkit
A nagyon hülye nem fogta fel, az öreg már nem mondd semmit
Jól van akkor, legyél bunkó! Ne beszélgess velem!
Se farkas nincs, se ép ember, elhúzom a belem.
Ám a háta mögött ekkor, egy nagy szőrcsomó elillant.
Érezte ő, hogy büdös van, de azt hitte csak megizzadt
Közel volt a halál, ott állt már nevetve,
S, hogy csendben közelítsen, a sportcipőt is levette
Hősünk elé ugrik végre, de nem ő az ki berezel:
Na ide figyelj ocsmány korcs dög! Belőlem te nem eszel!
Nekiugrott Gábriel, de a farkas elszaladt mellette,
Majd hátulról sunyiba, egy ütéssel leszedte

Másnap reggel a kórházban, a főhős arra ébredett
Az ágya mellett két nyomozó nem habozott, kérdezett.
Mi volt ott a kikötőben, válaszolj de azonnal!
Nem kéne tán cicizni két ilyen tökös fazonnal!
Mondta ezt a néger rendőr, a fehér még csak hallgatott
Ám Gábrielnél ez a stílus nagy sikert nem aratott
Álljon meg a farkas falka, nem így megy ez kérem!
Alig élek most is, majd kiontották vérem
És neszójjá be nekem, igénytelen raszta
Nem ijeszt meg engem holmi cseszett bantu ganxta
Helyre tette őket, percek alatt rendesen,
De nem maradt egyik sem sokáig oly csendesen
Ide figyelj farkas pásztor, szétrúgom a nagy segged,
Háromszor is láttam már a Drágán add az életed!
Ez volt ám a fegyvertény, nem is vita tárgya,
Bűzlött is ez hősünknek, mint a friss farkas trágya
Felugrott az ágyából, tekintete lángoló!
Én vagy a kevin kószner, a farkasokkal táncoló!
Erre aztán két nyomozó jó messzire elfutott
Azt beszélik, hogy az egyik talán még be is...