Fogalmam sincs, milyen érzés fogott el. Valami borzalmas egyveleg, ahogyan ott álltam Jane élettelen, sebekkel csúfított teste fölött. Letérdeltem mellé, és remegő kezekkel megérintettem vérben ázott barna fürtjeit. Szemei nyitva voltak, de ezek már nem a farkasra emlékeztettek, hanem arra a csodálatos szempárra, melyek most élettelenül bámulták a csillagokat. Iszonyatosan nézett ki. Azok a támadások, amelyeket elszenvedett farkasként, az emberi énjére is kihatottak. Végigsimítottam a kezemet csupasz testén, és még mindig nem fogtam föl, amit látok. Még az általam okozott sérülések mellett is gyönyörűnek láttam. Ott volt a felsőtestén minden egyes késszúrás, minden egyes lövés. Haja is csurom vér volt a kegyelemdöfés után.
Megfogtam apró kis tenyerét, és megszorítottam. Furcsa volt a tapintása, mintha...
Ekkor megvilágosodtam. Jobb kezéről hiányzott a hüvelykujja...
Hirtelen rosszullét fogott el, kavarogni kezdett a gyomrom. Gyorsan felugrottam, és az egyik konténernek egyenesen az ajtajába hánytam. Azt hiszem érthető volt ez a reakció. Ezután a jelenet után visszasétáltam Jane holttestéhez, és bal kezemmel gyengéden lecsuktam a szemeit.
Most kezdett el csak belém nyilallni, mit is tettem. Beszélni kezdtem a halott Jane-nek, így könnyebbnek éreztem. Elkapott a sírás:

- Tudod...Kicsikém....Olyan nagyon sokáig kerestem azt....azt...aki... – többször is elakadtam, sűrűsödtek a könnyek, sűrűsödött a fájdalom. Elizabeth most egy pillanatra sem jutott eszembe. – Keres...tem a gyilkosodat.... És kétszer is rátaláltam....hát ezért nem öltél meg en...gem...erre én megöllek téged...Kérlek....kér...lek bocsáss meg nekem Jane. Nagyon sajnálom, amit...tettem...  – elfogott valami megmagyarázhatatlan – Megöltelek téged! Megöltelek téged! Megöltelek! – üvöltöttem a fájdalomtól, és térdre rogytam újra. A könnyek tisztára mosták a földön fetrengés utáni koszos arcomat. – Nagyon....na....gyon szeretlek, Jane Caslow.... 

                                 

 “Keményen kötelez a fáradt hajnal gőze,

kimerült levegőt szürcsölök belőle.

Halálosan bizonytalan félelem a határ,

Öngyilkos ütése saját önmagára talál...”

 (Action - Önpusztítók)

(FOLYT KÖV.)