:
Elvették a játékomat,
valaki rátaposott.
A játék a sárban feküdt,
s én rémülten csak álltam ott.
Nem tettem semmit.
A kezemet néztem,
ami fehéren, tisztán ragyogott.
Volt mosolyom, de féltem,
nem lehet megkérnem,
adja vissza most.
Se mosolyom, se játékom
úgy nem kerül tiszta
tenyerembe, s a mocskot
bőröm könnyedén beissza,
s lesz szennytől kárhozott.
A csontok nem hajlanak.
A csontoknak nem fáj semmi,
s az én gerincem csontos darab,
így eltaposott játékomat,
nem tudtam felvenni…
2007. 10. 11.
(152 szó a szövegben) (706 olvasás)
kisssp: (10-12-2007 @ 05:29 pm)
Nagyon hatásos, allegórikus írás a megaláztatásról, a tehetetlenségről, az embertelenséről. Jó írás!
Üdv.: Péter
naiva: (10-12-2007 @ 05:41 pm)
Jó!:) Indulatból írt versnek érzem!:)
Eroica: (10-12-2007 @ 08:14 pm)
Drága Angeli! Szomorú vagy? Látomásod vajon valódi vagy költői? Mindegy, persze így is jó, meg úgy is jó!
Angeli: (10-12-2007 @ 09:02 pm)
Köszönöm Péter! Örülök, hogy ezt látod benne, így gondoltam, amikor írtam. Üdv: Anglika
Angeli: (10-12-2007 @ 09:02 pm)
Köszönöm Naiva. :-)
Angeli: (10-12-2007 @ 09:03 pm)
Drága Eroica! Nem vagyok szomorú. Néha írok ilyeneket. :-))) Köszönöm.
AngyaliAndi: (10-12-2007 @ 10:07 pm)
" az én gerincem csontos darab,"- nem semmi sor!:)))))))))))))))))) puszi!
Angeli: (10-12-2007 @ 10:19 pm)
:-)) Köszönöm Angyalilány! :-)
102: (10-12-2007 @ 10:47 am)
fú! bár ez most valami olyan, amit bár csak Te értesz igazán, azért a nem kifejezetten kedves álmok feszültségét, tehetetlenségét erösen átlényegítetted bele. széles sávban értelmezhetö, mégis erös szimbólumok. valami-szorít-itt-bent-hangulat. közben a sorok akadálytalanul gördülnek, tehát jók. nagyon érdekes darab! p, B.
Angeli: (10-12-2007 @ 11:05 am)
Hát. Olyan is volt a hangulatom kb. 5 percig. Köszi, hogy olvastad 102! :-DDDD
csitesz: (10-14-2007 @ 05:08 am)
Amig a gerinced egyben, nincs semmi gond. A játékod meg felveszem én a földről. Jó vers. üdv. Józsi
Angeli: (10-14-2007 @ 07:11 am)
Megtisztelsz Józsi! Köszi a játékomat. :-))))
