Fullextra.hu

:
7.

Sajtos Pityu, az osztálytársai által testalkata okán csak Nyüzügének becézett fiatalember boldogan, elégedett arccal ült a tornaterem falához támasztott kispadon. Felvette ugyan a tréningruháját, de Feri azt mondta neki, hogy egyelőre csak figyeljen, ücsörögjön nyugodtan, majd legközelebb bekapcsolódhat a munkába. Nyüzüge tette, amit újdonsült barátja tanácsolt neki, és figyelte a csupán melegítőalsót viselő fiúkat, akik ütéseket, rúgásokat gyakoroltak a hétvégi bemutatóra. Nagyon férfiasnak, ruganyosnak és gyakorlottnak tűntek a thai boksz csapat tagjai, összehangolt mozgásuk csodálatot váltott ki a vékonyka Pityuból, és büszkeséget, hogy közéjük tartozhat. Már egy órája tartott az edzés, amikor nyílt a tornaterem ajtaja, és belépett rajta néhány tornadresszes lány, és leültek Nyüzüge köré. A thai bokszosok után az ő edzésük következett, ilyenkor a tornateremben várták meg, amíg azok befejezik a gyakorlást. Piri, az oly sokak által vágyott lány éppen mellé került, rámosolygott, és a fiú úgy érezte, hogy menten elájul a boldogságtól, de mintha mindez nem lett volna elég, a lány beszédbe is elegyedett vele:

- Úgy hallottam, hogy te nagyon jó vagy matekból, meg fizikából. Igaz ez? – egészen közel hajolt Nyüzügéhez, hogy az hallja, amit mond, mert a bokszoló fiúk igen nagy zajt csaptak.

- I…igaz – nyelt egy nagyot a sovány legényke, és szemüvegén keresztül pislogott a lány angyalarcára.

- Nem korrepetálnál, ha megkérnélek? – kérdezte, majd így folytatta: - Harmadik után, ha meglesz a szakmunkás bizonyítványom, szeretném a gimiben letenni két év alatt estin az érettségit. De matekból meg fizikából iszonyú kevés vagyok ehhez. Segítenél?

- Hát persze…boldogan! - nyögte Pityu fülig pirulva, és közben teljesen megbabonázva bámulta Pirit.

- Örülök – mosolygott a szépség – Akkor holnap el is kezdhetjük?

- I…igen, amikor csak akarod Piri! – lelkesedett némileg dadogva, szemüvegét tologatva a fiú. – Jó lesz kettőkor a matekteremben? – kérdezte, majd levette az okuláréját, és a pólójába törölgette, mintha koszos volna, pedig csak enyhén bepárásodott az imádattól, amit a lány iránt érzett.

- Jó. Akkor holnap kettőkor…Pityu…ugye így hívnak? Ne haragudj, de mindenkitől csak úgy hallottam, hogy Nyüzügének becéznek, ezért nem vagyok biztos a nevedben…

- Igen…Pityu vagyok…Sajtos Pityu – motyogta a fiú, és félénken rávigyorgott a lányra.

Ekkor fejezték be az edzést a fiúk, és Feri intett neki, hogy mehetnek, tartson velük az öltözőbe. Nyüzüge bátortalanul elköszönt a lányoktól, majd a többiek után szaladt.

- Te Nyüzüge! – támadták meg azonnal az öltözőben. – Mit diskuráltál Pirivel olyan összebújva?

A fiúk körbeállták, Laja, és Teca tisztára rámászott, hogy közelebbről hallja az életbevágó információkat.

- S…emmi különöset. M…egkért, hogy korrepetáljam…

- Te fogod korrepetálni ezt az istennőt? – hördültek fel szinte egyszerre.

- A mázlista anyádat, te! Én is elkorrepetálgatnám azt a tündérlányt, el bizony… - sóhajtott Laja, szinte kopaszra nyírt fejét simogatva mélán, mire a többiek sokatmondóan felröhögtek.

- Sosem hagyná, hogy egy ilyen idióta korrepetálja! – rikkantotta Teca, és játékosan beleöklözött Laja beton-kemény hasizmába. – El van már adva, nem neked termett az a virágszál, sajnos nem is nekem…

- Nem tudhatjátok – szólt közbe Feri is. – Lehet, hogy pletyka az egész régiségkereskedő dolog, lehet, hogy nincs is elígérve, lehet, hogy szabad, mint a madár, és csak arra vár, hogy valaki megfogja, és aranykalitkába zárja, etesse, itassa, szeresse…

- Hűűűha, de költői lett valaki, micsoda egy ripacs vagy Feri! – vinnyogott fel a nevetéstől Teca. – Tán beleestél a madárkádba?

- Nem. Egyébként meg semmi közöd hozzá. Szép lány, ennyi. Nem érdekel – zárta le a gúnyolódást Feri, és összevonta szépívű szemöldökét. A fiúk befejezték az ugratását, és elindultak zuhanyozni. Pityu is nekilátott átöltözni, amikor Feri a vállára tette a kezét.

- Idefigyelj Nyüzüge! Mindent tudni szeretnék Piriről. Rendben? De ez maradjon köztünk, különben kiverem a fogaidat egyesével. Értve vagyok?

- Igen, Ferikém, értem. Beszámolok mindenről, amit csak megtudok – buzgólkodott Pityu sebesen pislogva a szemüvege mögül. – Diszkrét leszek, bízhatsz bennem!

- Azt reméltem is! – nevette el magát Feri, aztán bevette magát ő is a zuhanyzóba.

A többiek már lassan végeztek, ő még mindig folyatta magára a meleg vizet. Gondolkodott. Pirin. Tetszett neki a lány, de úgy hitte, hogy nincs esélye nála, így csak távolról csodálta. Andi iránt érzett szerelme némileg elhalványult, azok a lányok pedig, akiket itt-ott összeszedett nem jelentettek neki semmit. Ez a Piri azonban más volt. Már fél órája áztatta magát, mire megelégelte, és elzárta a zuhanyt. Az öltözőben Nyüzüge várta hűségesen, hisz Feri nem mondta neki, hogy elmehet. Feri döbbenten meredt Pityura:

- Nem kellett volna megvárnod…

- Szívesen vártam – mondta Pityu. – Feri…mesélnél a szexről? Én…csak szex újságokban láttam ilyet, és …

- Értem – nevetett Feri. – Azt akarod tudni, hogy milyen ez a gyakorlatban, igaz, kishaver?

- Valahogy úgy… vagy ha esetleg ismersz olyan lányt, aki bevezetne… bár nem szeretnék elhamarkodottan dönteni, de…

- Olyan is lesz, ne félj! Most viszont induljunk, mert sosem érünk haza. Útközben felvilágosítalak egy kicsit – kacsintott Pityura, majd barátilag hátba vágta, amivel a nyeszlett fiúnak megadta a kezdő sebességet.

Elérkezett a hétvége, a thai boksz bemutató napja. A rendezvényt a város sporttelepén tartották, ahol a városi focicsapat pályája, és az atletizálók salakos futópályája kapott helyet, a teremfocinak, kosár-, kézi- és röplabdacsapatoknak pedig fedett csarnok állt a rendelkezésükre. A különböző összejöveteleket a városi szervezők rendszerint a füves futballpályára tervezték, a hatalmas terület adott otthont a majálisnak, a gyermeknapi programoknak, és a különböző sportbemutatóknak. Kósmereken mindig nagyon komolyan vették a sportnevelést. Birkózó, súlyemelő szakosztálya országos hírű volt, a ritmikus sportgimnasztikát űző lányok között néhány Európa-bajnokot is fellelhettünk, a röplabdacsapat NB1-esig vitte, a focicsapat pedig nem egy remek focistát adott az ország sztárcsapatainak. A thai boksz klub alig öt éve működött, még gyerekcipőben járt, de a fiúk lelkesedése pótolta a hiányzó gyakorlatot.

A bemutató napján a csapat tagjai már gyülekeztek a füves pályán felállított, színpadnak csúfolt dobogó mögött, és a bemelegítést végezték. A közönség szépen gyülekezett, várták, hogy a tornászlányok és a thai bokszosok megkezdjék a műsort. A fiúk fehér, bő nadrágot viseltek, sem cipőt, sem zoknit nem vettek fel, a felsőtestük is meztelen volt. A közönség soraiban leginkább fiatal lányok és fiúk ácsorogtak, nem meglepő módon a fiúk a tornászlányokra, míg a lányok a bokszoló fiúkra vártak. A thai boksz bemutató elkezdődött. A fiúk felugráltak a színpadra, egy sorba rendeződtek, és meghajoltak a közönség felé. Feri végigpásztázta tekintetével a jelenlévőket. Egy pillanatra belészorult a levegő. A közönség első sorában nem mást fedezett föl, mint egykori szerelmét Lebov Andit, aki mosolygósan csevegett az ő legújabb haverjával, Nyüzügével, úgy tereferéltek, mint akik ezeréves jó barátok. Feri alig tudott a feladatára összpontosítani, csak azt várta, hogy vége legyen a bemutatónak, és kikérdezhesse Nyüzügét Andiról.

Folyt.köv.