[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 225
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 225


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Cím: Becca éjszakái - 1.
Szerző: Angeli - Kelényi Angelika
(08-03-2006 @ 05:09 pm)

:

Becca nem volt kurva. Nem volt rosszéletű, nem volt hit nélküli, nem volt csalárd, vagy gonosz. Becca néha magányos volt. Annyira egyedül érezte magát olykor, hogy szüksége volt egy férfira, egy erős karra, és széles vállra, és mellkasra, hogy biztonságot érezzen, ha csak egy éjszakára is. Nem akarta ezeket a férfiakat örökre. Nem akarta őket megismerni, nem akarta a családtól, barátnőtől elszakítani, nem akarta őket megtartani. Pillanatnyi kielégülésre vágyott, lelki orgazmusra, a tudatra, hogy kívánatos nő, és még mindig megvesznek érte a férfiak, ha ő úgy akarja. Tudni akarta, hogy akár meg is szerezhetné bármelyiket, akár hosszabb időt is tölthetne velük, ha úgy döntene. De Becca sosem döntött úgy. Egyszerű volt az elhatározása. Úgy akart élni, mint egy férfi addig a pillanatig, amíg meg nem találja a szerelemet, ami azért valljuk be, nem kopogtat minden percben az ajtónkon. Becca várt. Kihasználta a kínálkozó lehetőségeket, szórakozni járt a barátaival, és ha úgy hozta a jósors, és az alkohol, akkor egy-egy vadidegen férfit felvitt magához, hogy aztán reggel se szó, se beszéd kidobja. Persze jobban kedvelte azokat, akik rögtön tudták, hogy mi a dolguk, és szex után egy „majd hívlak” végszóval leléptek, miközben el sem kérték a számát, de ebből volt a kevesebb.

Az alkohol komoly szerepet játszott a kapcsolatteremtésben. Anélkül bátortalan volt, és anélkül nem is élvezte az egészet. Nem kellett neki sok. Egy-két koktél, és már megjött a jókedve, lehengerlő lett és szellemes, gyönyörűnek érezte magát, és színvonalasnak, és a férfiak el is hitték neki, hogy az. Egyébként valóban az volt. Alkohol nélkül is.

Na nem gyönyörű, de nagyon kellemes külsejű, jó alkatú lány volt, kedves arccal, rövid, fényesvörös hajjal, mandulavágású mélyzöld szemekkel, hibátlan bőrrel. Tudta viselni az átlagosnál némileg erősebb orrát is, mint ahogy a ruháit, tudott könnyed, és elegáns lenni anélkül, hogy ez bármilyen erőfeszítésébe került volna.

A férfiak kedvelték. Nemcsak azért, mert remek nőnek tartották, hanem mert jó barátnak is. Becca ugyanis senkivel nem feküdt le az ismeretségi köréből. Annál elővigyázatosabb volt, igyekezett elkerülni a kínos pillanatokat, úgymint munkahelyi kelletlen szemlesütést, pirulást és dadogást, vagy a „nem történt semmi közöttünk” típusú megalázó levegőnek nézést.

Ebből a megfontolásból választott idegeneket, akikkel jó esetben soha nem futott össze többé, vagy ha mégis, hát simán letagadta, hogy valaha is közük volt egymáshoz.

Remélte, hogy soha, egyikük sem lesz annyira tolakodó, hogy a háza előtt várja, és így próbáljon kapcsolatot indukálni kettejük között. A karrierje épp annyira volt fontos a számára, mint a majdani kiegyensúlyozott magánélete. Kiegyensúlyozottság. Végül is az volt. Kiegyensúlyozott. A munkáját szerette, voltak barátai, és várta a nagy érzelmet. Úgy gondolta, hogy nem alkuszik. Nincs semmi, amiért meg kellene alkudnia. Meg akarta várni azt a férfit, akivel leélheti az életét, mert nem kívánta növelni a válási statisztikát. Számára ilyen egyszerű volt az élet.

Becca nem félt. Attól sem tartott, hogy egyszer csak kifut az időből, és nem lehet gyereke. Még csak harminc éves múlt tavasszal, nem aggódott, hogy akár a biológiai órája, akár a ráncai megakadályozzák célja elérésében. Igen. Tényleg előfordult, hogy vágyott az ölelésre, és vágyott egy férfi közelségére. Erre fejlesztette ki az egyéjszakás kalandjainak a tematikáját, melynek menetébe természetesen az aznapi aktuális férfinak is volt beleszólása valamilyen szinten, ezért volt mindegyik érdekes, és egyedülálló. Az egyéniségek miatt. Minden delikvens más volt, másért volt kedves emlék, vagy kellemetlen piszokfolt az albumban. De azért ott volt, ha jó volt, ha rossz volt, helye volt Becca virtuális füzetében, melyet rendkívüli pontossággal vezetett. Ez volt az ő perverziója. Minden férfit, akivel együtt töltött egy éjszakát lefotózott, és a számítógépén, egy titkos fájlban tárolta őket, felcímkézve, mint az árucikkeket. A férfiaknak erről nem volt tudomásuk. Becca ügyes volt, nem bízott semmit a véletlenre, vagy a másik akaratára. A mobiltelefonjába épített kamerával készítette a fényképeket észrevétlenül. Úgy tett, mintha keresne valamit a telefonjában, így senki nem feltételezte, hogy éppen abban a percben sértik meg a személyiségi jogait. Miután megszabadult a fiatalembertől, a fotót egy USB kábel segítségével átküldte a komputerére, megírta a hozzá tartozó címkét, mely a férfi nevét, vagy becenevét tartalmazta, a magasságát, és a minősítését, illetve alkalmanként egy-egy megjegyzést, ha valami feltűnt az alannyal kapcsolatban. Például, hogy büdös a lába, vagy káromkodik az ágyban, beszélgetni akart, esetleg lyukas alsógatyája vagy gyönyörű szeme volt.

Becca osztályozta a férfiakat. Öt csoportot hozott létre a nagyon rossztól a sikítva jóig, és pontozta őket, mint egy tanár az iskolában a tanulók teljesítményét.



Folyt.köv.



(720 szó a szövegben)    (690 olvasás)   Nyomtatható változat


persecuted: (08-03-2006 @ 06:57 pm)
Érdekesnek igérkezik ez a sorozat, jó volt olvasni, még akkor is, ha Becca személyisége számomra riasztó és idegen, sőt! Várom a folytatást, hátha szerethetővé gyúrod alakját...:))

Angeli: (08-03-2006 @ 07:15 pm)
:-))) Szia Marcsi! És ha ezt egy férfi csinálja? Az már nem olyan riasztó, ugye? Talán azért, mert náluk ez elfogadott, talán a fotózgatás nem mindennapos, de előfordul. Becca egy nő, aki kihasználja a férfiakat, akik kihasználják őt. Rosszabbnak tartom azt, aki itatja, eteti magát, aztán ejti pofára a pasikat. Na ilyet is ismerek. Amúgy Becca fiktív, nem létezik. :-))) Örülök, hogy felkeltettem az érdeklődésedet.

neucsaba: (08-03-2006 @ 07:43 pm)
Érdekes , nekem elsőre olyan érzésem volt mintha nem is egy nőről, hanem egy férfiról szólna az írásod.Várom ,hogyan alakul tovább Becca sorsa .Szió:kriszti

Angeli: (08-03-2006 @ 08:08 pm)
Szia Kriszti! Kicsit tényleg olyan. Kicsit férfias, kemény, és szívtelen. Néha aljas. Néha meg rendes, és kedves, és igazi barát. Ember. Köszönöm, hogy itt vagy.:-)))

csizi: (08-03-2006 @ 08:51 pm)
-esetleg lyukas alsógatyája vagy gyönyörű szeme volt- Rejtő Jenő írt ilyen gyönyörű ellenpontos mondatokat. Bóknak szántam, vedd annak. Üdv.

Angeli: (08-03-2006 @ 08:53 pm)
Annak veszem, annak is hangzott, úgyhogy köszönöm!:-)))))))))))

Lacoba: (08-03-2006 @ 09:41 pm)
Izgulhatunk? Remélem.

blue: (08-03-2006 @ 09:53 pm)
Amikor úgy érzed, hogy megtaláltad a lelked másik felét, akkor nem szabad elengedni, mert olyan, mintha tükörbe néznél. pusza!!

Angeli: (08-03-2006 @ 09:59 pm)
Kedves Lacobá! Remélem! Megvan a sztori a fejemben, remélem, hogy le is tudom írni. :-))

Angeli: (08-03-2006 @ 09:59 pm)
Nagyon igaz Gabykám! Pusza!

zsuka49: (08-04-2006 @ 06:19 am)
Angelikám, megint hoztál (hál Istennek!) egy remek témát!:)) Veled nem unatkozom soha.:)))) Jöhet a többi rész is hamar!!! Puszi: Zsuzsi

prayer: (08-04-2006 @ 07:14 am)
Gondolom tizennyolc évesen még nem volt kamerás telefonja? Ezért a minden, az túlzás. Huha! Vigyáznom kell, mert ha kilépek az utcára, ott virít a gyengécske osztályzat a homlokomon! (Na jó, csak viccelek. De ezt már időnként megszokhattad tőlem.) Mindenesetre gondolkodnom kell, hogy mi sül ki ebből? Talán eléri Őt is a végzet, szerelem formájában?

Angeli: (08-04-2006 @ 08:53 am)
Szia Zsuzsikám! Örülök, hogy érdekesnek találod. Puszi!:-)))))))))

Angeli: (08-04-2006 @ 08:55 am)
Zolikám! Csak az utolsó két-három évben fotózgatta a népet, de megjegyzem, hogy ez később derül ki ugyan, de a történet Amerikában játszódik, tehát akár már 6-7 éve is lehetne kamerás mobilja. :-)))) Köszi, hogy itt vagy!

soman: (08-04-2006 @ 09:41 am)
Remélem betekintést nyerhetünk azokba a titkos fájlokba is! Nekem szimpatikus lány ez a Becca. Nem tudod a telefonszámát? :-)

Angeli: (08-04-2006 @ 09:55 am)
Akarsz egy fotót, Ottó? Abba a bizonyos albumba? :-)))) Örülök, hogy tetszik neked Becca, nem olyan rossz ő, mint aht sokan hiszik.:-)

Anna1955: (08-05-2006 @ 07:46 pm)
Nekem nagyon tetszik ez a lány... Nem tagadja az igényeit, nem álszent...Miért lenne ez kihasználása a másiknak...egymást használják önszántukból..Jónak igérkezik a folytatás is, és írás tehetséged egyedülálló...élvezet olvasni...:)))) Puszika Anna

Angeli: (08-05-2006 @ 09:26 pm)
Nagyra tartom a véleményedet Anna, köszönöm.:-))

  

[ Vissza: Angeli - Kelényi Angelika | Művek listája ]

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.35 Seconds