Cím: Megcsalók I. (Ezt be fogom fejezni )
Szerző: Angeli - Kelényi Angelika
(08-01-2007 @ 12:49 pm)
:
Az utca ragyogott a nyári esőt követő napsütésben. A port elverte a zápor, de alig ért véget a zivatar, az aszfaltról máris újult erővel szippantotta fel a frissítő nedvességet a nap ereje.
Mégis tisztábbnak tűnt a város, bár Judith tudta, hogy ez csak ideig-óráig lesz így. Stuttgart poros-szmogos levegőjén nem segíthet az eső, vagy a szél.
- Nem kell egy óra, és újra olvad az aszfalt. Elviselhetetlen… - morogta a nő, és orrát a most még hűs üveghez nyomta.
Robyra várt. Az ablakon át figyelte, hogy mikor bukkan fel a férfi csontos, sovány alakja.
El kellett búcsúzniuk. Judith nem bánta, hogy három hétig nem látja Robyt. Egyáltalán nem sajnálta, hogy Trudyval kettesben utaznak Törökországba. Úgy tűnt, hogy a férfit sem aggasztja a nyaralás ilyetén alakulása, sőt, Judith olykor úgy érezte, mintha a férfi szinte örülne neki, hogy ő nélküle utazik.
Judith észrevette, amint Roby épp a sarkon ballag a ház felé. Magas, hórihorgas termete kitűnt az utcán sétálók közül.
- Milyen görnyedt – gondolta a lány, és tovább figyelte. – Keményen kopaszodik.
Megállapítása meglepte. Nem foglalkozott eddig Roby külsejével, most azonban szemet szúrt neki, hogy ritkás, seszínű a haja mennyire megkopott a feje tetején. A férfi felnézett az ablakra. Amikor meglátta a nőt, flegmán intett neki, mintha csak azt mondta volna: „Örüljél, megjöttem.”
Judit kinyitotta az ajtót, és várt. Hallotta, ahogy kopognak Roby léptei a lépcsőn, majd meglátta, amint felbukkant a folyosó kanyarulatában. Várta a szívdobogtató forróságot, ami szerelmük első éveiben mindannyiszor elborította a testét, valahányszor meglátta a férfit. Várta a repeső örömet, várta a fullasztó csókot, ami Robyt olyan ellenállhatatlanná tette, hogy nem túl előnyös külseje teljesen érdektelenné vált. Várt. Hiába. Sem a szívdobogás, sem a forróság, sem a fullasztó csók nem érkezett. Roby odaért hozzá, sietős puszit nyomott az arcára, és besétált mellette a lakásba.
- Na? Összepakoltál? – kérdezte, és levetette magát a nappali hófehér, puha kanapéjára.
- Igen – mondta, és a szó üresen koppant a parkettán. Azt várta, hogy a férfi magához szorítja, és a fülébe súgja, hogy nem menjen el. Azt remélte, hogy visszatartja ettől az utazástól, hogy elmondja neki: már most iszonyatos a hiánya.
Csak állt. Nem mozdult, nem ült otthonos lendülettel a férfi ölébe, nem bújt a nyakába, nem csókolta meg a szemét, a haját, ahogy még egy hete is. Még mindig várt.
- Mi bajod? – nézett értetlenül Roby. – Hozhatnál egy italt, mert teljesen kiszáradtam. Mondjuk egy sör éppen megteszi.
- Tudod, hol a hűtő, igyál, amit akarsz! – vágott a nő. – Elegem van abból, hogy kiszolgállak.
- Még egyszer kérdezem. Mi a bajod? – húzta fel a szemöldökét a férfi, és az indulat vöröse kiütközött fehér bőrén.
Judith megrántotta a vállát és kiment a konyhába. Nem hazudtolta meg önmagát, szolgalelke többnyire felülkerekedett hirtelen feltámadt öntudatán. Tudta, hogy kihasználják. Tisztában volt vele, hogy Roby az együtt töltött öt év alatt kizárólag saját önző érdekeit tartotta szem előtt, ugyanakkor azt is biztosan tudta, hogy a férfinak szüksége volt rá. Szerette őt a maga módján, és kívánta is. Ez nagyon fontos volt neki. Hogy kívánják. És Roby az adottságai ellenére is kívánta, az ágyban mellette úgy érezte magát, mint egy istennő. De csak az ágyban.
- Ha összeszámolnám, hányszor bántott meg, regényt írhatnék a sértéseiből… - gondolta, és kivett egy doboz sört a hűtőből. – Jót tesz majd a távollét. Talán akkor ráébred, hogy mennyire vagyok fontos neki. De ha akkor sem…
Folyt. köv.
(558 szó a szövegben) (676 olvasás) 
Netelka: (08-01-2007 @ 01:12 pm) Szerintem most minden női olvasót "Robyt" behelyettesíti egy másik névvel. Én is megtettem. :) Olvasni foglak, nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra.
Angeli: (08-01-2007 @ 01:37 pm) Köszi Neti. Örülök, hogy itt vagy velem. :-)
prayer: (08-01-2007 @ 04:04 pm) És nem csak férfi nevek vannak helyettesítve, Neti... Viszont, ahogy már megszoktam, ragyogó stílusod kidomborodik már most, az elején, kedves Angeli!
Angeli: (08-01-2007 @ 04:11 pm) Köszönöm Zoli. Örülök az elismerésednek. :-))
Samway: (08-01-2007 @ 04:22 pm) Várom a folytatást és csatlakozva a férfitáborhoz, női nevek is lehetnek benne, bár tisztelet a kivételeknek, mert ugye mindkét nemnél akadnak:)))nagyon tetszik az írásod Angeli
Angeli: (08-01-2007 @ 04:27 pm) Örülök Samway, hogy tetszik.:-) Való igaz, hogy minden kapcsolatnak két résztvevője van, és minden kapcsolatot ketten szúrnak el... vagy nem.
Audrey: (08-01-2007 @ 10:34 pm) Én is olvaslak, nagyon érdekes kezdet.... Én is behelyettesítettem... :-)))
Lyza1: (08-02-2007 @ 03:26 am) Csak folytasd, izgalmas, és majdnem tipikus eset! Tisztelet a kivételeknek! Lyza
Angeli: (08-02-2007 @ 09:11 am) Örülök Audrey, megtisztelsz. :-)
Angeli: (08-02-2007 @ 09:13 am) Kedves Lysa! Valóban tipikus egyelőre, sőt, egyébként végig tipikus lesz, és bárki könnyen beleképzelheti magát, mert nem lesznek benne őrült, döbbenetes, és meglepő fordulatok. Ez egy hétköznapi történet. :-) Köszönöm, hogy olvastál.
naiva: (08-02-2007 @ 10:14 pm) Húúú, örült, döbbenetes és meglepő??:))))) Már alig várom!:)
Angeli: (08-03-2007 @ 08:55 am) Szia Naiva! Hát az nem lesz benne, de azért remélem, hogy itt maradsz velem.:-)))
zafir: (08-06-2007 @ 06:48 am) Szia Angeli! Tetszik, ahogy írsz, kíváncsian olvasom mindjárt a folytatást. üdv.
Angeli: (08-06-2007 @ 09:47 am) Megtisztelsz Zafír! Köszönöm!
|
