:
Hallod az esőcsepp koppanást,
szívd be illatát,
tárd ki a lelked,
érezned kell, téged szeretlek.
Ahogy végig csorog a fákon,
lassan, kéjesen,
mint a hűs selyem,
érezned kell, te kellesz nekem.
levelek hegyén ha gyöngyözik.
napfény ruhája
szivárványt ragyog,
érezned kell, a rabod vagyok.
(42 szó a szövegben) (913 olvasás)
anyatka: (02-15-2009 @ 06:31 pm)
Nagyon tetszik a versed, nem egyszer olvastam:))))) Gratulálok szeretettel: Andi
Lyza1: (02-15-2009 @ 06:44 pm)
Ejha!...Milyen újszerű hang!...Szeresd, szeresd!...:))))))...Gyönyörű a versed!...Ölellek: Lyza
felix: (02-16-2009 @ 07:59 pm)
Nagyon jól sikerült írás, igazán minden érezhető belőle. S az olvasó még elsem ázik! Tetszik, gratulálok.
Szeretettel: félix
piroman: (02-16-2009 @ 08:17 am)
:) Esőbe írt vallomás. Tetszett!
Captnemo: (02-16-2009 @ 12:57 pm)
Nagyon szép! Külön tetszenek az összekötések!:)
Samway: (02-18-2009 @ 01:26 pm)
Ágnesom, mint a virág nyiladozol...nagyon szép vers
agnes: (02-18-2009 @ 07:57 am)
Köszönöm, hogy olvastátok, és bár emlékezetből írtam az érzésről, de így is bennem élt,...szeretettel
